2015. október 22., csütörtök
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Előd – magyar eredetű; jelentése: elsőszülött, ős.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Akiben a tisztességes gondolatok győznek, az olyan, mint aki elvesztette lakása kulcsát, s erővel töri be az ajtót, hogy hazajusson. Betör, de jogosan. Kárt tesz, de a rosszban.”
Victor Hugo
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93d77e-0c83″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Horváth Ádám, pálóczi ( Pálóc,1691. április 30. – Pálóc, 1746. október 22.) Földbirtokos és naplóíró. Az apja által írt magyar nyelvű naplót folytatta 1715-től 1730-ig. (Megjelent a Monumenta Hung.Historica II. Írók XXXI. k.).
1635-ben Ung megye országgyűlési követe volt.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Ezen a napon született 1811-ben Liszt Ferenc, a 19. század legkiválóbb zongoraművésze. Az ifjú Liszt 9 éves korában mutatta be először zongoraművészetét. Élete nagy részét külföldön, Párizsban, Weimarban, ill. Rómában töltötte, de kapcsolata hazájával soha sem szűnt meg: alapítványt tett a Nemzeti Zenede létesítésére. Liszt korának legnagyobb zenei reformátora, újításai átalakították a zenei nyelvet, új keretet adott a romantikus zenegondolatnak és páratlanul felfokozta a zene ábrázoló készségét. Magyarjellegű művei: a műdal, a verbunkos, a csárdás szellemét emelték világjelentőségre, nemkülönben a Magyar dalolok, s a részben belőlük készült 20 rapszódia.
Budapesten felavatják a Turul szobrot, az ünnepségen ezrek vesznek részt (2005).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7d77e-0c83″][vc_column_text]FENTRŐL JÖTT UTASÍTÁS (6)
„Ne lopj!” (2Mózes 20:15)
A nyolcadik parancsolat így hangzik: „Ne lopj!” Gondolj bele, milyen furcsán hangozhatott ez az izraeliták számára! A nomád társadalmakban a kopás és fosztogatás teljesen elfogadott – sőt, elvárt – volt. De Isten azt mondta: „Ennek már vége. A lopás eltorzítja értékrendeteket. Rávesz, hogy a tárgyakat fontosabbnak tartsátok az embereknél. Mások jogait sérti, ha azt mondod, »én fontosabb vagyok, mint te!« Ezért mostantól fogva azt akarom, hogy minden ügyetekben szigorúan becsületesek legyetek!” De van a lopásnak egy másik formája is, olyan amit sok keresztyén nem is gondol bűnnek. A Biblia azt mondja: „Meglophatja-e az ember az Istent? Ti mégis meg akartok lopni engem! Ezt kérdezitek: Hogyan akarunk meglopni? – A tizeddel és a felajánlásokkal! Átok sújt benneteket, az egész népet, mert megloptok engem! Hozzátok be a raktárba az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem – mondja a Seregek Ura. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőséges áldást árasztok rátok. Elriasztom tőletek a sáskákat, nem pusztítják el a földetek termését, nem teszik tönkre szőlőtöket a határban – mondja a Seregek Ura. Boldognak mond bennetek minden nép, mert gyönyörű lesz országotok.” (Malakiás 3:8-12 NIV). Amikor meglopod Istent, akkor végső soron magadat fosztod ki. Azt kérded, mit rabolsz el magadtól? 1) Isten áldásait az életedre. 2) Védelmét a nehéz időkben. 3) Azt a kiváltságot, hogy továbbadhatod Isten jóságát a körülötted élő embereknek. Tényleg megéri? Gondold végig!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]