Kárpát-medencében őshonos fűszereket bemutató könyv jelent meg

Csombor, izsóp, lestyán, zsálya: összesen huszonkét Kárpát-medencében őshonos fűszer történetét, felhasználásának módjait dolgozza fel hatvan recepttel Ambrus Lajos, Gyurik Gábor és Burger Barna Fűszerkert című gasztronómiai albuma, amely a Magyar Konyha gondozásában jelent meg.

A képekkel gazdagon illusztrált kötet Ambrus Lajos József Attila-díjas író, szerkesztő, pomológus (gyümölcskutató), Gyurik Gábor, a pannonhalmi Viator étterem séfje és Burger Barna fotográfus közös munkájaként jött létre – mondta el a kötet péntek esti bemutatóján a Magyar Konyha főszerkesztője.
Vinkó József emlékeztetett arra, hogy az 1976-ban indult Magyar Konyha a Fűszerkerttel második könyvét jelenteti meg, a sorozat harmadik része a tervek szerint Saly Noémi befőttes könyve lesz, de „érik” egy interjúkötet is a világ legnagyobb séfjeivel – árulta el.
Lévai Anikó, a folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke kiemelte, hogy a könyv tartalmát a Pannonhalmi Apátság füvészkertjének színe-virága adja. Mint hozzátette, „szükségünk van a kertre”, meg kell tanulnunk a fűszerek használatát, amelyek nemcsak az ételek sava-borsát adják, hanem gyógyításra is alkalmasak, vagy ha nem megfelelően használják őket, ártani is tudnak.
A kötetet Füveskönyvnek is el lehetett volna nevezni, ha ez a cím nem lenne foglalt, de ugyanolyan mély mondanivalójuk van – hangsúlyozta Lévai Anikó.
Gyurik Gábor elmondta, hogy a könyvbemutatónak otthont adó Gellért Szállóban jelenleg zajló Márton-napi borfesztiválon is főz, ide a levendula által inspirált desszerteket hoz. Az apátság kertjében jelenleg 20-40 gyógy- és fűszernövény terem, így adottak voltak a fűszerek, ahogy a borok is; a környékről már csak a többi alapanyagot kellett beszerezni – számolt be a munkáról a Viator konyhafőnöke.
Burger Barna fotográfus elárulta: politikus- és íróportréi mellett azért kezdett konyhai fotózásba, mert szereti az őt érdeklő dolgokat megörökíteni, de megfogta Pannonhalma hangulata is.
Ambrus Lajos elmondása szerint a Kárpát-medencében kétezer gyümölcsfajta őshonos, ezek fontos szerepet töltöttek be a magyar konyhában is. A „huszonötödik órában vagyunk”, hogy ezeket megmentsük, és hasonló folyamat figyelhető meg a fűszerek terén is, hiszen a régi magyar konyhára jóval változatosabb fűszerhasználat volt jellemző – hangsúlyozta.
Az MTI kérdésére a szerző elmondta, hogy a kötetben szereplő 22 növény egy része elfeledett fűszer volt, de csaknem mind termeszthető itt ma is, ezzel kapcsolatban a könyvben is találhatók tanácsok. Leginkább az erdélyi konyhában maradtak fenn a régi magyar fűszerek, például a lestyán, amelynek nincs is igazi irodalma – hozott fel példát.
Lévai Anikó elárulta, hogy kedvenc fűszerei a menta és a kakukkfű, mert ezeket egész évben lehet használni, erős a fűszerkarakterük, de nagyon jó gyógynövények is. A kakukkfű Magyarországon is őshonos, néhol még ma is lehet szedni a természetben, ráadásul fantasztikus élettani hatása van, a torokfájástól az emésztési zavarokig sok mindent gyógyít – szólt a kötet egyik fűszeréről.