2015. november 15., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Albert – német eredetű; jelentése: nemes, fényes.

Lipót – a Leopold bajor változatából.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Ne tételezzünk fel több okot a természeti dolgokban, mint amennyi igaz és elégséges a jelenségek megmagyarázására.”

Isaac Newton

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93ce37-bca4″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bethlen Gábor (Marosillye, 1580-Gyulafehérvár, 1629. nov. 15.). 1613 és 1629 között Erdély fejedelme. 1613-ban a kolozsvári országgyűlésen választották fejedelemmé. Az 1615-ös nagyszombati béketárgyalásokon sikerült elérnie, hogy a korábban elidegenített Husztot visszacsatolják Erdélyhez. 1616-ban a huszti várat annak vám- és sójövedelmével együtt testvérének, Istvánnak adományoztam fenntartva magának a visszaválthatóság jogát. 1620-ban a besztercebányai országgyűlés királlyá választotta, de 1621-ben (nikolsburgi béke) lemondott a király címről, amiért cserébe megkapta a hét felső-tiszai vármegyét. Esterházy Károlytól megváltotta Munkács, Ecsed és Tokaj várát, 1625-ben Beregszász is az ő birtoka lett. 1623. február 10-én Munkács várában kelt az az oklevél, amelynek értelmében Bethlen Gábor fejedelem  megerősítette Bereg, Ung, Szabolcs, Zemplén és Máramaros vármegyék püspöki székében Petroniust, s egyszersmind a vármegye és Balling János munkácsi várkapitány oltalmába ajánlotta. 1527-ben az időközben megüresedett munkácsi püspöki székbe a nagyműveltségű Gregorovics János lelkészt nevezte ki, hogy „ne sinylődjenek a görög egyház ügyei, s a müveletlen elhagyott nép”. 1626. március 1-jén a fejedelem házasságot kötött Brandenburgi Katalinnal, s jegyajándékul neki adta Munkácsot. 1629-ben Beregszászban egy udvarházat építtetett (vagy építtetett újjá), amely még ma is áll. Falán a fejedelem tiszteletére emléktáblát helyeztek el. A beregszászi magyar gimnázium Bethlen Gábor nevét viseli.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Görbe János színész (1912) természetes, életszerű játéka főleg nagy érzelmi kitörések ábrázolásában érvényesült.

Megjelent a Hölgyfutár irodalmi, társaséleti, művészeti napilap (1849).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7ce37-bca4″][vc_column_text]SZABADULJ MEG A KESERŰSÉGTŐL! (1)

„Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt.” (Efezus 4:31)

A harag sokszor a felgyülemlett csalódás következménye. Számítunk valamire, és ha nem kapjuk meg, akkor keserű csalódottságunk haragot eredményez. Haragunk pedig egészségtelen életmódhoz vezet mind fizikai, mind lelki, mind kapcsolati életünkben. Az ilyen frusztrációk gyakran szüleinkhez, testvéreinkhez vagy tekintélyt képviselő személyekhez kötődő rossz tapasztalatokban gyökereznek. Talán szeretetigényünk, elfogadásra, biztonságra vágyásunk sosem volt igazán betöltve, vagy úgy éreztük, jelentéktelenek vagyunk; felnőtt korunkban pedig azzal szembesülünk, hogy az emberek nem vállalják az elkötelezettséget vagy megszegik adott szavukat a házasságban, az üzleti életben és a baráti kapcsolatokban. Végül aztán a lappangó harag fegyverré válik, fenyegetve mindent és mindenkit, akit szeretünk. Keserű emberekké válunk és magányossá, mert mások lehetőleg kerülnek, sőt akár kirekesztenek. Isten azt parancsolja, hogy szabaduljunk meg a keserűségtől, „hogy a keserűégnek gyökere felnövekedve kárt ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön” (Zsidók 12:15). Hogyan tudunk engedelmeskedni ennek a parancsnak? 1) Elfogadjuk Isten Szavát, és aszerint élünk. A Szentírás alapja nélkül a régi érzelmek újra meg újra alá fogják ásni a legyőzésünkre irányuló erőfeszítéseinket. „Távolítsatok el minden keserűséget…” (Efezus 4:31 NIV), ez a parancs magában foglalja a siker ígéretét, ha engedelmeskedsz. 2) Ha a keserűségtől való szabadságot választjuk. Ez egy döntés, nem pedig érzés, és nem is igényel érzelmi választ. Isten nem fogja leuralni érzelmeidet, de azok nem is befolyásolják őt. Ha hiszünk Isten Igéjének, és eldöntjük, hogy engedelmeskedünk neki, az mindig sikert eredményez. Kezdd hát el erősíteni hitedet és akaraterődet! Hogyan? Azzal, hogy az Istennek való engedelmességet választod érzéseid ellenére is! Gyakorold ezt minden nap, amíg életstílusoddá válik! Akkor már nem a változékony hangulatod fog irányítani, hanem te fogod kezedben tartani a gyeplőt. Nem fognak leuralni negatív érzelmeid, hanem te fogsz uralkodni az életben (ld. Róma 5:17).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2ce37-bca4″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Nagy Szent Albert püspök, egyháztanító

Nagy tudású főpap volt, aki tudását megosztotta másokkal, és életével pedig Krisztushoz vezette a rábízottakat. Ma van-e elég tanító, aki hitre, tudásra, szép életre, jóra tanítja a felnövekvőket?
Az Anyaszentegyház „Nagy” melléknévvel és mint egyháztanítót „Doctor universalis” címmel említi. 1193-ban született a Duna melletti Lauingenben, a Bolstatt lovagok ősi családjából. Tanulmányait Páduában végezte. Boldog Jordánnak, a domonkos rend második általános főnökének hatására 1223-ban belépett a domonkos rendbe. 1228-tól Kölnben, Hildesheimben, Freiburgban, Regensburgban tanított, majd 1245-ben Párizsban. Itt lett tanítványa Aquinói Szent Tamás, aki követte mesterét Kölnbe is. 1254-ben a német rendtartomány főnökévé választották. Egy ideig II. Sándor pápa udvarában tartózkodott, aki 1260-ban regensburgi püspökké nevezte ki. 1262-ben visszatért Kölnbe, a szerzetébe. 1263-64-ben mint pápai legátus kereszteshadjárat hirdetésén fáradozott. 1270-ben ismét Kölnben tanított, és mint lelkipásztor működött. 1280. november 15-én halt meg. A középkor legnagyobb német tudósa volt. Termékeny volt irodalmi működése. Csodálatosan átfogó, szellemes és eredeti gondolkodó, egyben korának legkimagaslóbb természettudósa volt.
Méltán alkalmazzuk rá a Szentírás szavait:
Szólásra nyitotta ajkát az Egyházban,
a Bölcsesség és az Értelem Lelkével töltötte be őt az Úr,
a dicsőség ruháját adta reá.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]