Hungarikum lett a kürtőskalács is

A Hungarikum Bizottság egyhangú döntéssel hungarikummá nyilvánította a kürtőskalácsot – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

A Hungarikum Bizottság minden segítséget megad a kürtőskalács jogi védelméhez – tette hozzá a miniszter, aki az erdélyi, a székely és a magyar hagyomány részének nevezte ezt az édességet.

Erdélyben a magyar identitás kifejezője a kürtőskalács, amely a régi konyha kreativitását is jelképezi.

A kürtőskalács első írásos említése 1450-ből származik, és a termék első ismert receptjének leírása a zabolai (Kovászna megye) gróf Mikes Mária 1784-ben írt szakácskönyvében olvasható.
A kürtőskalács 1990 után indult világhódító útjára és ma már sok országban megtalálható – indokolta a miniszter a hungarikumok közé sorolását.

Azt, hogy melyik receptet tették hungarikummá, nem tudni még, ugyanis van több kalácssütő szervezet, és feltehetően mind saját receptúrával rendelkezik. A kalácsnak nem volt kikövezett útja az elismerésig, jó magyar szokás szerint ugyanis a kalácssütők már korábban összevesztek, hogy ki süti az igazi kürtőst. A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje és a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület külön-külön is több ízben pályázott a Hungarikum Bizottságnál, de vagy visszautasították őket, vélhetően a nem egyértelmű helyzet miatt, vagy az egyik szövetség megfúrta a másik beadványát. Ráadásul eléggé köztudott, hogy ez a kalácstípus nem kizárólagos magyar specialitás, hiszen német eredetű, és Ausztria, Litvánia és Románia is magáénak vallja, de legalábbis sütnek ott hasonló édességet.
Sokat lendíthetett az ügyön persze az, hogy a románok hamarabb léptek. Két héttel ezelőtt

Achim Irimescu, a romániai mezőgazdasági miniszteri tárca várományosa arról beszélt, hogy hagyományos román termékként regisztráltatná az Európai Unióban a kürtőskalácsot.

A tárcavezető elmondta, hogy a kürtőskalácsról beszélt magyar hivatalos személyekkel, akikkel egyetértettek abban, hogy ez román termék.

Előzmény

A Magyarországon bejegyzett Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület 2013 decemberében kezdeményezte a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztériumnál (VM), hogy hagyományos különleges termékként jegyeztessék be a kürtőskalácsot az Európai Unióban. A szaktestület 2013-ban kimondottan azzal a szándékkal alakult, hogy védettséget szerezzen a székely-magyar sütemény számára. A minisztériumhoz benyújtott leírásban rögzítette azokat a minimális minőségi követelményeket, amelyek teljesítése szükséges ahhoz, hogy egy terméket kürtőskalácsnak lehessen nevezni.
A minisztérium 2014 júniusában azt közölte, hogy a Magyar Eredetvédelmi Tanács elutasította a bejegyzés kérését. „A kürtőskalács elnevezés termékfajtát jelöl, az adott termékcsoport általános jellemzőjére utal. Ezt az elnevezést ezen termékek gyártása és forgalmazása során széleskörűen használják, ezért az idevonatkozó uniós rendelet miatt nem jegyeztethető be” – áll a VM 2014 júniusi közleményében.

2015. január 29-én a Hungarikum Bizottság döntött a kürtőskalács felvételéről a Magyar Értéktárba.