A Hitler-család története
Adolf Hitler palástolni igyekezett leszármazását, mert a tágabb famíliában nem volt ritka a vérfertőzésből eredő elmebeteg.
Családtagjait egyébként általában támogatta a „Führer”, akinek rokonai ma is élnek Németországban, Ausztriában és az Egyesült Államokban – tűnt ki a ZDF német közszolgálati adó dokumentumfilmjéből.
Hitler a kutatók szerint tudatosan törekedett arra, hogy ne foglalkozzanak szerény környezetből való származásával. Annál is inkább, mivel az osztrák vámtisztviselő apát – mint „törvénytelen” gyermeket – az anya nevén, Schicklgruberként anyakönyvezték. Döllersheim plébánosa később módosította a bejegyzést, miután bizonyos Johann Hiedler vállalta az apaságot. Hogy azután elírásból, vagy más okból lett Hiedlerből Hitler, tisztázatlan. Annyi bizonyított, hogy a papa háromszor nősült és szigorúan nevelte, nem ritkán keményen verte a harmadik házasságból született Adolfot. A mama korábban Grazban, zsidó kereskedőnél szolgált. A legendát, hogy a fiú a háziúrtól származhatott, cáfolták, de némi gyanúk Hitler színárja-volta iránt felmerültek, amikor egy genealógus Solomon keresztnevű felmenőt is talált a famíliában.
Börtönben a féltestvér
Adolf együtt nevelkedett az apa egyik korábbi házasságából származó féltestvéreivel, ifjabb Alois-szal és Angelával. Bátyja hamar elhagyta a szülői házat és nem sokra jutott. Miután letöltötte lopásért kapott börtönbüntetését, Londonba vándorolt s ott ír nőt vett feleségül. Utóbb visszatért Ausztriába, ahol is újra megnősült – anélkül hogy elvált volna Bridget Dowlingtól. Alois Hitler a harmincas években jól menő vendéglőt nyitott Berlinben. Miután nyílt titok volt, hogy hívják a tulajdonost, szívesen jártak oda a náci párt emberei. Ők segítettek azután, amikor a ház zsidó tulajdonosa nem kívánt hozzájárulni az étterem bővítéséhez: az hamarosan emigrációba kényszerült. Alois fia, Heinz, nem a pénzzel törődött, hanem komolyan vette a hitleri eszméket s bár a család ellenezte, önkéntesként ment a keleti frontra. Hamarosan fogságba esett, majd különleges fogolyként Moszkvában vallatták – amit nem élt túl. Alois a háború után, a Hitler-család más tagjaival, szerény körülmények között élt Hamburgban, 1960-as haláláig.
William Patrick Hitler Berlinben és New Yorkban
E férfiú első házasságából származott az 1911-ben Londonban született William Patrick Hitler, aki sajátos életet élt. Miután a nagybácsi a Harmadik Birodalom vezetője lett, a szellemileg szerény képességű fiatalember Berlinbe utazott és feltehetően zsarolta a híres rokont: ha nem támogatja, kipakol a családi históriákkal. Hitler jól fizetett állásokhoz segítette az unokaöccsöt, aki azonban a jelek szerint elégedetlen volt s 1939-ben kivándorolt az Egyesült Államokba. Ott már mint a nácik ellensége lépett fel, pénzért tartott előadásokat, az ír mama pedig a Hitler-fivérrel kötött házasságáról írt sikeres könyvet. Fia azután 1944-ben Roosevelt elnökhöz írt levélben jelentkezett katonai szolgálatra. A haditengerészethez került, de megúszta azzal, hogy egy amerikai laboratóriumban dolgozott. A háború után, 1984-es haláláig, visszavonultan élt a New York közeli Long Islandon. Német felesége és négy fia közül hárman élnek, valamennyien más néven: 1945-től ugyanis apjuk Stuart-Houston -nak nevezte magát.
Miért lett öngyilkos a vonzó unokahúg?
Bizarr a másik féltestvér, Angela története, aki egész életében közel állt Hitlerhez. Így Adolf bácsi lett a húszas években megözvegyült asszony csinos kamaszlányának gyámja, aki nagyon is, féltékenyen vigyázott a vonzó Geli-re, aki körül rajzottak az udvarlók. A 21 éves lány azután főbelőtte magát. A kérdés, hogy a nagybácsival folytatott viszony, vagy a gyám szigora állt a tett mögött, máig megválaszolatlan.
Hitler öt édes-testvére közül négy csecsemőkorban meghalt. Húga, Paula (feltehetően bátyja utasítására Wolf néven élt Bécsben. Lett osztrák vőlegénye is: Steinhofban, a nácik idején hírhedtté vált bécsi elmegyógyintézetben dolgozott. Hitlernek azonban nem tetszett a kiválasztott és a keleti frontra küldte az orvost, ahonnan az nem tért vissza. Paula soha nem ment férjhez, a háború után, 1960-as haláláig, saját nevén, szociális segélyen élt Münchenben.
Az elgázosított rokon
Egyébként egykori vőlegénye és annak tettestársai készítették elő az egyik szörnyű náci gaztettet: az intézetekből az ausztriai Hartheimbe vitték az elmebetegeket s ott vagy 18.000 embert gyilkoltak meg gázzal. Köztük Adolf Hitler másod-unokatestvérét, Aloysia Veit-et. A „Führer” tudott a rokonról: 1944-ben az SS kapott bejelentést arról, hogy él Grazban egy család, amely rokonságban áll Hitlerékkel – s amelyben sok a „furcsa” ember… A titkos nyomozás, amelynek eredményét Hitler elé tárták, kiderítette: a Veit-családban, amely valóban rokona a vezér családjának, nem is egy elmebeteg volt már, feltehetően vérfertőzés következtében. Egyikük Aloysia. A szkizofrén asszony már 9 éven a steinhofi intézet lakója volt. Onnan szállították sorstársaival Hartheimbe, ahol végeztek vele.
Hitler féltestvéreinek Münchenben, Ausztriában és az Egyesült Államokban élő leszármazottai nem kívántak a ZDF kamerái elé állni – a kérés csak az ügyvédekig jutott.
forrás:168ora.hu