2016. január 20., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Fábián – latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi.

Sebestyén – görög-latin eredetű; jelentése: magasztos, felséges.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Nem hagyatkozhatsz a látásodra, ha a képzeleted homályos.”

Mark Twain

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-930601-0992″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Nátolyáné Jaczkó Olga (Tarna, 1895. január 20. – Budapest, 1970.) Író, költő.  A polgári iskolát Ungváron végezte. Egyik, 16 éves korában írt novelláját a budapesti Alkotmány közölte. 1918-tól rendszeresen jelentek meg versei, novellái a Határszéli Újságban, a Kassai naplóban, a Népakaratban, a Pásztortűzben, a Tűzben, a Prágai Magyar Hírlapban, a Magyar Minervában, az Új Auórában és a Magyar Írásban. Több költeményét tartalmazza a Sziklay Ferenc szerkesztette Lírai Antológia (Berlin, 1926). 1928-ban a Nyugatban is szerepelt. Novelláiban a verhovinai faluk világát ábrázolta, de „igazi sikereit a nő érzelmi-erkölcsi problémáit feszegető prózai írásaival érte el.” Indulását Gömöry Jenő Tamás segítette. 1936-ban közösen írtak regényt. 1945 után Budapesten élt, de betegsége miatt újabb írásokkal nem jelentkezett.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Megkezdi működését az első zenei intézmény, a Pestbudai Hangászegyesület (1836).

Széchenyi István a Tisza szabályozására megalakította a Tiszavölgyi Társulatot (1846).

Sík Sándor költő, író, szerkesztő (1889) a magyar cserkészet egyik alapítója. Lírájának kezdeti szakaszát a katolicizmus eszmevilága jellemzi, elsősorban Prohányzka, Ottokár szemlélete hatott rá.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-70601-0992″][vc_column_text]A KOCKÁZAT MEGTÉRÜL

„Vesd a te kenyeredet a víz színére, mert sok nap múlva megtalálod azt.” (Prédikátor 11:1 Károli)

A Biblia azt mondja: „Vesd a te kenyeredet a víz színére, mert sok nap múlva megtalálod azt.” Figyelj meg két dolgot ebben az igében: 1) A kockázatvállaláshoz hit kell. A bibliavers elsőre értelmetlennek tűnik. Ha kenyerünket a vízbe dobjuk, akkor a legtöbb, amit remélhetünk, hogy egy pépessé ázott kenyeret kapunk. A dolog értelme azonban világossá válik, ha belegondolunk, hogy egy olyan kultúrában íródott, ahol a gazdagság alapja a halászta volt. A vízbe dobott kenyér odavonzotta a halakat, azokat aztán így könnyebb volt kifogni. Fontos bibliai alapelvek működnek ebben az igeversben. Például, hogy a halfogás függ az áramlat irányától, a naptól, a holdtól és sok más dologtól, melyeknek irányítása egyedül Isten kezében van. Ám ha mi is megtesszük a magunk részét, Isten megígéri, hogy ő is megteszi az övét. Müller György mondta: „A hit nem a lehetséges birodalmában működik. Ami emberileg is lehetséges, az nem szerez dicsőséget Istennek. A hit ott kezdődik, ahol az emberi erő véget ér.” 2) A megtérüléshez türelem kell. „…sok nap múlva megtalálod azt.” Azt kérdeted, mikor? Amikor Isten készen áll rá, amikor tudja, hogy te is készen állsz rá, amikor mindez beleillik az ő tervébe. A Biblia azt mondja nekünk, hogy „kövessétek azokat, akik hit és türelem által öröklik az ígéreteket” (Zsidók 6:12). Hit és türelem kell ahhoz, mogy megkapd, amit Isten ígért. Még ha nem tudod is, hogy mi vár rád, egy dologban biztos lehetsz: Isten ott lesz! Ma arra hív, hogy válaszd a hitet, akkor is, ha nem tudod, hogy mi vár a túlsó parton!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-20601-0992″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Sebestyén vértanú

Diokleciánusz császár kedvelt tisztje (a praetoriánusok I. kohorszának centuriója) volt. Keresztény hite miatt a császár egy réten fához köttette, és saját katonáival nyilaztatta. Egy keresztény matróna, Iréne ápolta. Felgyógyulása után szemrehányást tett a császárnak kegyetlensége miatt, ezért az súlyos dorongokkal agyonverette. Holttestét a római szennyvízcsatornába dobták. Lucina nevű matróna – látomása révén – rátalált, és a Via Appián temettette el. Ezen a helyen áll a róla elnevezett Szent Sebestyén bazilika.

Szent Fábián pápa, vértanú

Ősi római családból származott. 236-ban választották pápává. Origenész tőle kért feloldozást az irataiban előforduló tévedésekért. Fábián pápa rendezte a keresztény temetőhelyeket. Oratoriumokat emeltetett föléjük, és a diakónusok felügyeletére bízta azokat. Déciusz császár alatt szenvedett vértanúhalált 250-ben. A Kallixtusz katakombában temették el, ahol megmaradt a sírköve is.

Boldog Özséb, pálos rendalapító

Előkelő szülők gyermeke volt. Pappászentelése után nemsokára esztergomi kanonok lett. 1246-ban lemondott méltóságáról és a pilisi erdőségben remetéskedett. Csodás látomása után a környékbeli remetéket maga köré csoportosította. Ezeknek lelki vezetőjük lett, majd idővel Pilisszentkereszten templomot és kolostort építve, megvetette a Remete Szent Pálról elnevezett Pálos rend alapját 1250-ben. Ő lett az első főnökük, és a pilisi kolostorból kormányozta szerzetét. 1270-ben halt meg.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]