Reprezentatív ifjúságszociológiai felmérés a Kárpát-medencében – Kárpátalján ötszáz magyar fiatalt kérdeztek meg

Az ismert Mozaik 2001 kutatás elkészülte után tizenöt évvel, 2700 fő megkérdezésével újra készült reprezentatív Kárpát-medencei ifjúságszociológiai kutatás, amely a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet együttműködésében született meg. A geneZYs 2015 nevű szóbeli megkérdezésen alapuló kutatásból kiderül, hogyan viszonyulnak a négy nagyobb külhoni régióban (Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja) élő 15-29 éves fiatalok a többi között az állampolgárságot, a migrációt és a jövőjüket érintő kérdésekhez. Kárpátaljáról ötszáz fiatal vett részt a kutatásban.

Kiket kérdeztek meg?
„A kutatás során negyvenhat kárpátaljai településen ötszáz 15-29 éves magyar anyanyelvű fiatalt keresünk meg, arra is odafigyelve, hogy a lakhely szerinti településtípus, a nemi arányok, az életkori csoportok, illetve az adatközlők iskolai végzettsége reprezentatív módon tükrözze az alapsokaság ezen tulajdonságait” – kezdte a kutatás bemutatását Ferenc Viktória, a kárpátaljai kutatás egyik vezetője.
A többezres magyarsággal rendelkező hat város (Beregszász, Csap, Munkács, Nagyszőlős, Técső, Ungvár) és négy városi típusú település (Aknaszlatina, Bátyú, Tiszaújlak, Visk) mindegyikét bevonták a kutatásba egyediségükre, illetve fontosságukra való tekintettel. A szórványmagyarság lakta városok közül Husztot, a városi típusú települések közül Kőrösmezőt választották mintavételi helyül. A falvak közül önreprezentálókként kiemelték a nagyobb, zömmel magyarok által lakottakat: Gát, Mezőkaszony, Nagybereg (Beregszászi járás), Csongor (Munkácsi járás), Salánk (Nagyszőlősi járás), Nagydobrony (Ungvári járás). A fennmaradó falvakat kisebb, mikroregionális csoportokba egyesítették az ott élő magyar anyanyelvűek száma, aránya, valamint a település földrajzi fekvése alapján.

Identitás és állampolgárság
Az átfogó kutatás szerint a megkérdezett fiatalok többsége természetesnek veszi azt, hogy magyarnak született Ukrajnában, és büszkeséggel is tölti el őket ez a tény. Csak nagyon kevesen vannak, akik szégyenkeznek miatta. Identitásukat leginkább a lokalitás határozza meg: a válaszadók 39 százaléka elsősorban „kárpátaljai magyarnak” vallja magát, 16 százalékuk számára pedig a „kárpátaljai” identitás a legmeghatározóbb. A fiatalok több mint fele (59 százalék) Kárpátalját tekinti szülőföldjének, 39 százalékuk pedig a hazáját is ebben a földrajzi területben látja.
Arra a kérdésre, hogy a kárpátaljai magyarok részét képezik-e a magyar nemzetnek, a megkérdezett fiatalok 94 százaléka válaszolt igennel. Ugyanakkor a válaszadók közel kétharmada úgy gondolja, hogy a kárpátaljai magyarok az ukrán nemzetnek is részei. A fiatalok 60 százaléka szerint a kárpátaljai magyarok egyszerre részei a magyar és az ukrán nemzetnek is.
A magyar állampolgárságot a megkérdezett fiatalok 68 százaléka igényelte. Az igénylők többsége (82 százalék) szerint a magyar állampolgárság változásokat fog okozni az életében, és örömmel tölti el őket, hogy a magyar állam felajánlotta ezt a lehetőséget. Leginkább magyarságuk az, ami miatt igényelték, de a gyermekeik jövőjének biztosítása is fontos szempont volt. „Ugyanakkor azt is megtudtuk – folytatja a kutató – hogy az állampolgárság (akár a születéssel szerzett ukrán, akár a később felvett magyar) a fiatalok identitása szempontjából nem meghatározó. A magyar identitást leginkább meghatározó tényezők a fiatalok véleménye szerint a jó magyar nyelvismeret, a magyarként való önbesorolás és a magyar anyanyelv. A válaszadók szerint az, hogy valaki magyarnak számít vagy sem, a legkevésbé attól függ, hogy Magyarországon születik-e, magyar állampolgár-e.”
Érdekes kutatási eredmény az is, hogy a 2004. december 5-i népszavazás eredménye és a fiatalok abbéli félelme, hogy esetleg munkahelyükön, szomszédjaik vagy az ukrán hatóságok előtt negatív következményei lennének magyar állampolgárságuknak, nincs hatással azok döntésére, akik eddig még nem kérelmezték a magyar állampolgárságot.

A kárpátaljai fiatalok értékrendje
A kárpátaljai ifjúság számára az értékek szintjén a legfontosabb a család (családalapítás, családfenntartás), a békés világ, a szerelem/boldogság, az igazi barátság és közeli barátok megléte. Az inkább fontos kategóriában jelenik meg az Istenbe vetett hit is. A Kárpát-medencére kiterjedő kutatásból az derül ki, hogy Kárpátalján a legnagyobb (27 százalék, a legidősebb vizsgált korosztály körében pedig a 47 százalékot is eléri) a házasulási kedv, és a gyerekvállalási terén is Kárpátalja jár az élen. A jövőre nézve a fiatalok több mint fele (64 százalék) két gyereket szeretne, de három vagy annál több gyerek vállalásában gondolkodik az adatközlők egynegyede (26 százalék).

Mit tartanak a generációjuk legsúlyosabb problémáinak?
A megkérdezett fiatalok a pénztelenséget és az alacsony kereseteket, a munkanélküliséget látják az ifjúság legnagyobb problémáinak. A kárpátaljai fiatalok átlagosan havi 2573 hrivnyából /100 euróból gazdálkodnak, és csupán 8 százalékuk érzi úgy, hogy családja gond nélkül meg tud élni. A többség (68 százalék) csak beosztással tud kijönni, míg a fiatalok majdnem egyötöde (17 százalék) csak hónapról hónapra tudja megélhetését biztosítani.
A szegénységet és a létbizonytalanságot, az alkoholizmust és a kilátástalan jövőt, az államnyelv nem kellő ismeretét is olyan tényezőknek tartják, amelyek nagymértékben problémát okoznak számukra. A fiatalok káros szenvedélyei kapcsán a kutató elmondta: 34 százalékuk dohányzik, és 76 százalékuk fogyaszt alkoholt több-kevesebb rendszerességgel. 45 százalék azok aránya, akiknek baráti körében már valaki kipróbált valamilyen drogot, személyes tapasztalattal ennél jóval kevesebben rendelkeznek: 12 százalékuk próbált már ki maga is valamilyen drogot. A kárpátaljai fiatalok káros szenvedélyei inkább a férfiak körében elterjedtek. Több mint kétszer annyi férfi dohányzik, mint amennyi nő, illetve valamely drog kipróbálásának aránya is háromszoros a férfiak körében.
„A nyelvismeret kapcsán azt látjuk, hogy az ukránt középszinten vagy annál valamivel jobban beszélik adatközlőink. Az orosz nyelvtudás szintje a megértés szintjét éri el, de aktív nyelvi kompetenciákkal ebben a generációban már nem rendelkeznek a fiatalok” – ismerteti Ferenc Viktória.

Társadalmi aktivitás, politikai önbesorolás
A megkérdezett fiatalok társadalmi, politikai aktivitása alacsonynak mondható, mindössze 34 százalékuk kötődik valamely társadalmi, politikai vagy civil szervezethez. A legtöbben politikai pártok, egyházhoz kötődő szervezet, kulturális, ifjúsági és hallgatói/diákszervezet tagjai. A kárpátaljai fiatalok szervezeti aktivitása azonban nagyon gyenge, egy-egy szervezet rendezvényein jóval kevesebben vesznek részt, mint az a tagságból eredő arányok alapján gondolható volna. A fiatalok politikai érdeklődése és az ukrajnai demokrácia működésével való elégedettségi szintjük alacsony. Politikai irányultságukat tekintve a kárpátaljai fiatalok jobbközép politikai beállítottságúakként határozhatók meg.

Elvágyódás, elvándorlás
Az átfogó kutatás az elvándorlásra is kitért. A migrációs hajlandóságot vizsgálva azt látjuk, hogy az elmúlt öt évben a kárpátaljai fiatalok több mint 70 százaléka járt külföldön, és több mint háromnegyedük a közeljövőben is tervez rövidebb külföldi tartózkodást (ebből több mint 50 százalék munkavállalási céllal). Az elmúlt években turistaként a válaszadók több mint fele (54 százalék), míg munkavégzés és családi látogatás céljából közel egyharmada volt külföldön. A válaszadók legnagyobb része (76 százaléka) a szomszédos Magyarországon vállalt munkát az elmúlt öt évben. A további munkavállalási célországokat alapvetően két csoportba sorolhatjuk: Oroszország és az Európa Unió tagállamai, melyek közül Csehország a legnépszerűbb munkamigrációs célpont (a válaszadók 20 százaléka vállalt itt munkát az elmúlt 5 évben). Az általunk megkérdezett kárpátaljai fiatalok körében a jövőbeni munkamigrációs célpontok nagyobbrészt megegyeznek azokkal az országokkal, ahol már eddig is jártak. Magyarország mint célország súlya azonban csökkenni látszik (66 százaléka) a jövőben, és új helyszínek jelennek meg a kárpátaljaiak munkamigrációs térképén: Csehország (a megkérdezettek 12 százaléka), Németország (9 százalék), Nagy-Britannia (6 százalék), valamint Oroszország (2). A kutatás eredményei szerint az utóbbi öt évhez képest (amikor többnyire a férfiak utaztak külföldre munkavállalás céljából) a nőként külföldi munkát vállalók aránya megkétszereződhet a kárpátaljai magyarok körében a jövőben.
Bár a megkérdezett fiatalok 85 százaléka jelenleg is azon a településen él, ahol született, vagyis migrációs hajlandóságuk igen alacsony, mégis kétharmaduk gondolkodik azon, hogy külföldre települjön, egytizedük már konkrét elképzelésekkel is rendelkezik ennek helyét és idejét illetően. Arra a hipotetikus kérdésre, hogy ha elhagynák Ukrajnát, mi okból tennék, a megkérdezett kárpátaljai fiatalok legnagyobb része (68 százaléka) elsősorban életvitelét szeretné ezzel javítani. A kelet-ukrán háborús helyzet miatt minden ötödik fiatal hagyná el Ukrajnát. A kivándorlás célhelyszíne a megkérdezettek háromnegyede esetében Magyarország lenne, más nyugat-európai országot a fiatalok mindössze 17 százaléka jelölt meg. Mindkét csoportban magasabb azok aránya, akik már igényelték a magyar állampolgárságot.
Adatközlőink 35 százalékának jelenleg is él családtagja külföldön. Legnagyobb gyakorisággal a fiatalok egyik testvére vagy egyik szülőjük él külföldön, túlnyomó többségben a szomszédos Magyarországon. A külföldön élő családtagok 95 százaléka munkavállalás céljából tartózkodik külföldön. Ezen családtagok legnagyobb része (77 százaléka) az elmúlt 5 évben hagyta el Ukrajnát. A kárpátaljai fiatalok 71 százaléka szerint az elmúlt években kivándorolt családtagjaik már soha nem térnek vissza Ukrajnába.

Facebook és okostelefon – az új kedvencek
A kárpátaljai fiatalok médiafogyasztási szokásai jelentősen átalakultak az elmúlt évtizedben, a technológiai fejlődés trendjeivel párhuzamosan. A legtöbbjük számára a leggyakoribb TV-nézés mellett ugyanolyan gyakorlattá vált a közösségi oldalak (leginkább a Facebook) látogatása. A fiatalok 83 százaléka rendelkezik otthonában internetkapcsolattal. Az internet fontos szerepet tölt be a fiatalok életében: mintegy 6 százalékuk ugyanolyan fontosnak érzi a világháló szerepét a saját életében, mint a levegő, a víz vagy a lakhatás szerepét, továbbá közel a felük (43 százalék) számára, ha nem is létfontosságú az internet, de közel áll ahhoz. A megkérdezett fiatalok több mint felének (55 százalékának) van saját okostelefonja, laptoppal, számítógéppel csupán 30 százalékuk internetezik.
A feladatvégzés, munka, hobbi közbeni infokommunikációs eszközökről vagy közösségi oldalakról érkező értesítések, késztetésekkel szembeni kísértés nem túl magas a fiatalok körében. Több mint felüket soha vagy óránként legfeljebb egyszer zavarja meg a késztetés, hogy telefonjukra, a közösségi médiában kapott értesítéseikre vagy chaten érkező üzeneteikre figyeljenek. 12 százalék azok aránya, akiket hatszor vagy annál több alkalommal ér ilyen kísértés, vagy akik esetleg meg sem tudják ezeket az impulzusokat számolni.

Kárpátalja.ma