2016. február 23., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Alfréd – germán eredetű; Jelentése: tündér, tanács.

Mirtill – görög-francia eredetű; Jelentése: mirtuszfa, áfonya. [/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Annyi ereje még váltig marad mindenkinek, hogy végrehajtsa azt, amiről meg van győződve.”

Johann Wolfgang von Goethe

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93cce8-3981″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Jászai Mari (Ászár, 1850. február 24. – Bp., 1926. okt. 5.) A magyar színjátszás nagyasszonya. 1891 augusztusának elején három előadást játszott Ungváron. Első este Stuart Mária szerepében, majd az Elektrában, s harmadik este a Phaedra címszerepében lépett fel.  A lelkes közönség mind a három este zsúfolásig megtelítette a színkört. 1893. június 28-án a beregszászi Arany Oroszlán szálló dísztermében lépett fel Hilgerman Laura, az operaház művésznője és Polónyi Elemér zongoraművész közreműködésével a Bereg megyei Közművelődési Egyesület javára rendezett „művészi estélyen”. Jászai Mari Kiss József Jehovah című költeményét, a Pázmány lovag és az Ágota kisasszony című költeményeket adta elő „felséges művészi színezéssel, frappáns hatással; frenetikus tapsokra ragadtatva a közönséget.”

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

A kolozsvári Bolyai Egyetemet egyesítik a román Babes Egyetemmel, Babes-Bolyai Egyetem néven (1959).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7cce8-3981″][vc_column_text]TEDD MEG MOST!

„Ha van mit adnod, ne mondd embertársadnak: Menj el, jöjj holnap, majd akkor adok!” (Példabeszédek 3:28)

A Biblia azt mondja: „Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha módodban van, hogy megtedd! Ha van mit adnod, ne mondd embertársadnak: Menj el, jöjj holnap, majd akkor adok!” (Példabeszédek 3:27-28). A halogatás megtévesztő. Nem tartod engedetlenségnek, mert szándékodban áll engedelmeskedni Istennek. Csak éppen majd akkor fogod megtenni, ha több pénzed lesz, ha nem leszel annyira elfoglalt, ha vége lesz a szünidőnek, és a gyerekeid visszamennek az iskolába, stb. Mielőtt Isten többet bízna rád, megfigyeli, hogy mihez kezdesz azzal, amid már van. Például nincs értelme több pénzt kérned, hogy áldássá lehess mások számára, ha most nem vagy áldás azok számára, akik a környezetedben vannak. Azt mondod, most nincs túl sok pénzed? Ez nem csak a pénzről szól. Tudnál bátorító szavakat mondani, tudnál egy órát adni az idődből, vagy tudnál gyakorlati módon segíteni valakinek, aki rászorul? Amikor Isten szólít, hogy tegyél meg valamit, akkor azt akarja, hogy ezt az ő időzítése szerint tedd, ne a te menetrended szerint. Egyszer Jézus így szólt egy emberhez: »Kövess engem!« De ő ezt kérte: »Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem apámat.« Jézus így válaszolt neki: »Hadd temessék el a halottat a halottaik, te pedig menj el, és hirdesd az Isten országát!« Egy másik is ezt mondta: »Követlek, Uram, de előbb engedd meg, hogy búcsút vegyek házam népétől.« Jézus pedig így felelt: »Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.«” (Lukács 9:59-62). Az engedelmesség halogatásának következménye az elvesztegetett lehetőség – úgyhogy tedd meg most!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2cce8-3981″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Polikárp püspök és vértanú

Egészen korai idők vértanúja Polikárp, aki az Isten bölcsességét keresve vezette a rábízottakat. Isten segítségét kérjük a mai napon, hogy erősítse meg hitünket, és áldja a meg a felkészülésünket a közelgő nagyböjtre.

Polikárp szmirnai püspök, Szent János apostol tanítványa, a keleti Egyház kiemelkedő egyénisége. A húsvét megünneplésével kapcsolatos vita eldöntésére személyesen járt Rómában, Anicét pápánál (151 körül). Fennmaradt a filippiekhez írt levele. Életéről egykorú írók, Szent Ireneus püspök és Tertulliánus írtak. Haláláról hiteles vértanú akták tanúskodnak. 86 éves korában, 155 február 23-án a pogányok bevádolták a prokonzulnál mint „Ázsia tanítómesterét”, és halálát követelték. Máglyahalálra ítélték, de mivel a tűz nem ártott neki, karddal átdöfték. Holttestét megégették, de csontjait összegyűjtötték, és „minthogy drágaköveknél többre becsülték, megfelelő helyen (a kisázsiai Musztafa hegyen) eltemették”. Ott gyülekeztek össze a keresztények „vértanú születésnapját” megünnepelni.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]