2016. március 4., péntek

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Kázmér – a Kazimír magyarosabb alakja

Zorán – délszláv eredetű; jelentése: hajnal.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Nincs oly barbár nemzet, nincs oly elvadult nép, melyben ne lakoznék az a meggyőződés, hogy van Isten.”

Kálvin János

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93d912-fc8c”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Lónyay Albert, nagylónyai és vásárosnaményi (?, 1823 – ?, 1904. március 4.) Ugocsai főispán. Lónyai János belső titkos tanácsos fia, Lónyai Menyhért miniszterelnök testvére. Járatos volt a történelmi tudományokban. 1860-ban az októberi diploma után Ugocsa megye főispánjává nevezték ki. Ünnepi beszéde Máramarosszigeten nyomtatásban is megjelent. 1890-ben megjelent Emlék a Lónyay-család múltjából s különösen a XVII. század első felében élt Lónyay Zsigmond leszármazásáról és életéről (arcképével és hat leszármazási táblázattal) című könyve.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Salamon Béla (1885) színész, főleg félszeg, s ügyefogyottságukban is ravasz figuráival nevettette meg a kabarészínházak közönségét.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7d912-fc8c”][vc_column_text]ADNI VAGY ELVENNI?

„Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” (Apostolok cselekedetei 20:35)

Adni szeretsz inkább, vagy kapni? Ha nem tudod, mit válaszolj erre a kérdésre, gondolj bizonyos televíziós személyiségekre. Bár valóban tehetségesek, a fő mozgatórugóik a nézettség, az imázs, az emberek elismerése és a profit. Nézd meg, milyen háttérből jönnek! Az a kislány, aki azelőtt szürke egér volt, egyszer csak azt mondta: „Nézzetek rám!” Szereplésével a tömeg tetszését keresi, sőt, azért él. Vagy a kissrác, aki azt kiabálta: „Tarzan vagyok”, most úgy jár-kel, mint akinek kijár minden földi jó. János apostol így ír egy Diotrefész nevű emberről a gyülekezetben, aki „elsőségre vágyik” (3János 9). Dan Reiland vezetési tanácsadó jegyezte meg: „Ha a médiasztárok csak saját szükségük kielégítésére tájékoztatnak minket, ha saját bizonytalanságuk, egójuk vagy épp kötelességük az indító ok, akkor valójában nem adnak. Ők akarnak kapni a nézőktől, igénylik a dicséretet. A bizonytalan ember helyeslésre és elfogadásra vágyik, és ezt a közönségtől várja. Az egoista azt akarja, hogy felmagasztalják; felsőbbrendűségre vágyik, hogy csak egy kicsivel jobbnak tűnjön, mint mindenki más – és ezt az igényt megint csak a nézőknek kell kielégíteniük. Még az is, akit a kötelességtudata hajt, azt szeretné, ha elismernék munkájáért, hogy megbízhatónak tartsák. Kik? Természetesen a nézők. Sokak számára a fentiek jelentik a belső hajtóerőt, bár nincsenek ennek tudatában. De vannak valódi adakozók is. Az ilyen ember belső indítékai a szeretet, a nagylelkűség, a hála, az együttérzés; amit tesz, azt szenvedélyesen, túláradóan teszi. Ezek az adás üzemmódjai. Az ilyen módon működő szívek nem várnak a nézőktől semmit – csak adni akarnak. Így az adás valóban ajándékká lesz. Betölt és megújít.” Kérd ma Istent, formálja át a szívedet, hogy ne kapni akarj, hanem adni tudj!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2d912-fc8c” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Kázmér hitvalló

1458-ban született, apja lengyel király volt, anyja, Erzsébet pedig Albert magyar király és római császár lánya volt. Heten voltak testvérek, kemény tanulmányokat kellett folytatnia. Királynak nevelték, ő azonban nem akart uralkodni. Sokszor a játék elől is elhúzódott imádkozni egy csöndes zugba. Ezt még lelki vezetőjének unszolására sem hagyta el, annyira fontosnak tartotta.

A Mátyás király ellen lázadó magyar nemesek magyar királlyá választották volna. Ekkor hadsereg élén vonult Magyarországra. Gyors visszavonulásának oka, hogy Mátyás tárgyaláson kiegyezett a lázadókkal. Kázmér ebbe a kalandba csak becsvágyó apja kemény parancsa nyomán keveredett. Hazatérése után az akaratlanul elkövetett hibájáért keményen vezekelt. Bátyja viszont (II. Ulászló) Mátyás halála után elnyerte a magyar trónt.

Erények terén a tisztaságban és a szegénygondozásban volt kiváló. Nem vakította el sem vagyon, sem pozíciója!

Tüdősorvadásban halt meg fiatalon, 26 évesen, hosszú szenvedés után. A kor orvosai közt volt olyan, aki betegségét bűnös életmóddal javasolta gyógyítani. Határozottan utasította el a javaslatot: „Sohasem akarok olyat tenni, amivel ugyan egészségem állítólag visszanyerhetem, de elveszítem Isten kegyelmét”.

Vilniuszban temették el a székesegyházban. Lengyelország és Litvánia védőszentje.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]