A leggyengébb láncszem – Keresztyén pedagógusok konferenciája

A Beregi Református Egyházmegye Missziói Bizottsága március 6-án konferenciát szervezett Balazséron a Béthel Konferenciaközpontban, ahol a gyermekek között végzett szolgálat felelősségeiről és lehetőségeiről cseréltek eszmét.
A református pedagógusok, gyermekmunkások lelki alkalma és szakmai konferenciája Tóth László, a Nagyberegi Református Líceum lelkészigazgatójának nyitó áhítatával vette kezdetét. Majd Taracköziné Nemes Mónika lelkigondozó, lelkipásztor a gyermek, „a leggyengébb láncszem” helyzetét vette górcső alá. Hangsúlyozta a családi közösség szerepének fontosságát, beszélt arról, hogy bármi gond van a családban, arra igen érzékenyen reagál a gyermek, legtöbbször ez szorongási tünetekben mutatkozik meg. S az is, ha a csemeténk alulértékeli önmagát, teljesítményképességét, vagy ha valamilyen gondokkal küzd, ha fejlődési rendellenességei vannak. Általában a gyerek jelez is – például fáj a hasa, a feje, ha iskolába kell menni, túlságosan magába zárkózó vagy túlságosan hangoskodó stb. Ezeket a jelzéseket észre kell venni a szülőnek, az óvónéninek, a pedagógusnak, s együtt, közösen kell segítséget nyújtani a gyermeknek, s ha szükséges, szakember segítségét kérni.
Persze vannak olyan viselkedési, tanulási stb. zavarok, melyek nem csupán lelki gondok, hanem valamilyen betegség, sérülés miatt alakulnak ki. Ezeknek a tüneteknek a felismerési lehetőségeiről, a szülő, a pedagógus felelősségéről tartott igencsak élvezetes előadást Komlósi Andrea gyógypedagógus, aki Tiszafüreden a súlyosan és halmozottan sérült tanulók fejlesztő nevelését-oktatását végző általános iskola vezetője. A szakember megismertette a hallgatóságot azokkal a tünetekkel, amelyek többek között látás-, hallás-, mozgássérülésre, értelmi lemaradásra, autizmusra vagy szuperaktivitásra utalnak, beszélt azokról a tanulási rendellenességekről, melyekkel munkája során találkozott, s szólt azok kezelésének módszereiről is. Komlósi Andrea hangsúlyozta: nem lehet sajnálatra alapozva dolgozni ezekkel a gyerekekkel, a sajnálat nem segít rajtuk. A legfontosabb, hogy szeretettel forduljunk feléjük, hogy a szülők ne rejtegetni, takargatni akarják sérült gyermeküket, hanem szakember segítségével fejleszteni, megfelelő módon nevelni-oktatni őket.
Gőz Andrea, gyógypedagógus (Magyarország) arról tartott előadást, hogy milyen lehetősége, felelőssége van a szülőnek abban az esetben, ha már felismerték a tünetek okait, a fogyatékosságot, hová, milyen intézményben tudják (Magyarországon) továbbfejleszteni a gyermek képességeit.
Az előadásokat követően a résztvevők kiscsoportokban beszélték meg a hallottakat, illetve cserélték ki tapasztalataikat. A délután folyamán elhangzott, hogy iskoláinkban szükség lenne pszichológusokra, fejlesztő- és gyógypedagógusokra, vagy legalább utazó gyógypedagógiai szolgálatot létrehozni.
Az összegzést követően a konferencia Nagy Szabolcs helyi lelkész záró áhítatával ért véget.

Kovács Erzsébet