Ferenc pápa a boldoggá és szentté avatási eljárások költségeinek szigorú ellenőrzését rendelte el

Az átláthatóságot és a visszaélések elkerülését szolgálja a kanonizációs eljárások költségeit szabályozó pápai reform, amelyek hatályba lépését a Vatikán csütörtökön jelentette be.

Ferenc pápa az új szabályrendszerrel módosította a II. János Pál által 1983-ban bevezetett rendelkezéseket, amelyek szerint az utóbbi több mint harminc évben a boldoggá és szentté avatások bevételeinek és kiadásainak „könyvelése” folyt.
A Vatikán honlapján közölt reformcsomag preambuluma hangsúlyozza, hogy a kanonizációs (boldoggá és szentté avatási) eljárások összetettségük miatt sok munkát és kiadást igényelnek a kezdeti fázisban, amely a boldoggá avatásra javasolt személy egyházmegyéjében zajlik és ezt követően Rómában is. Mivel egyházjogi eljárásról van szó, kiadást képez a boldoggá avatás dokumentációjának felkutatása, összegyűjtése és ennek publikációja is, az ügyvéd szerepét betöltő posztulátor és a tanuk utazásainak fedezése, az orvosszakértők, teológusok, történészek felkérése, valamint minden más eljárási költség. A kiadásokat egyházi intézmények és magánszemélyek adományai is fedezhetik.
Az eljárásokat a Vatikánban működő szentté avatási kongregáció folytatja le. Az eljárás több évig vagy akár több évtizedig eltarthat, és költségekkel jár a boldoggá vagy szentté avatás ünnepélyes szertartása is.
Az új szabályok kimondják, hogy az eljárások szentszéki fázisának költségeit a szentté avatási kongregáció állja. Ugyanakkor a kongregáció feladata, hogy felügyelje, hogy az egyéb „honoráriumok és költségek mérsékeltek” maradjanak, és az anyagi terhek ne akadályozzák meg az eljárások zajlását. A reform értelmében a vatikáni szentté avatási kongregáció „adminisztrátori” szerepet kap az eljárások átláthatósága biztosítására: ebben a minőségében részletes könyveléssel kell elszámolnia az egyházjogi eljárás minden kiadását. Visszaélés esetén a szentté avatási kongregáció fegyelmi eljárást indíthat. Az eljárások során el nem költött összegekkel Ferenc pápa egy úgynevezett „szolidaritási alapot” is létrehozott a forráshiánnyal küszködő boldoggá és szentté avatások támogatására.
A reformot három évre kísérleti jelleggel vezették be.
A boldoggá és szentté avatási eljárások pénzügyi visszásságairól többek között Emiliano Fittipaldi és Gianluigi Nuzzi olasz újságírók írtak a tavaly októberben megjelent könyveikben, amelyek miatt jelenleg vatikáni büntetőjogi per folyik ellenük. Fittipaldi a Fukarság (Avarizia) című könyvében azt írta: a pápának „tudnia kell, fizetni kell ahhoz, hogy valakiből boldog vagy szent legyen”. Nuzzi adatai szerint a vatikáni posztulátorok irodáiba „jelentős készpénz” érkezik, könyvelés nélkül. A Catholic News Service, az amerikai katolikus püspöki konferencia hírügynökségének számításai szerint egy kanonizációs eljárás akár 250 ezer dollárba is kerülhet.
Angelo Amato bíboros, a szentté avatási kongregáció prefektusa éppen a visszaélések elkerülésére 2014-ben a L’Osservatore Romano szentszéki napilapban „tariffa-táblázatot” közölt, amelyhez az eljárásban résztvevőknek kellett magukat tartani.
Ferenc pápa pápaságának első három éve alatt az egyházfő mintegy negyven személyt avatott boldoggá és huszonhatot szentté. http://press.vatican.va/content/salastampa/it/bollettino/pubblico/2016/03/10/0178/00376.html