Mit tehet, akit rossz színben tüntettek fel az interneten?

„Az interneten olyan vélemények jelentek meg rólam, amelyek rossz színben tüntetnek fel. Rákényszeríthetem a szerzőjüket arra, hogy visszavonja, megcáfolja szavait? Milyen büntetés szabható ki a rágalmazóra?”

– A törvény a becsület és méltóság tiszteletben tartását minden személy nem anyagi jogaként határozza meg, s előírja a védelmét, többek között bírósági úton is. Ugyanakkor az „információs jogviszonyok szereplői” szabadon kifejezhetik a gondolataikat, véleményüket. Ukrajna törvénye az információról egyértelműen kimondja, hogy senki sem vonható felelősségre értékítélet megfogalmazásáért (lásd a 30. cikkelyt!).
Értékítéletnek az olyan kijelentések minősülnek a jog szempontjából, amelyek nem tartalmaznak tényeket, csupán bírálatot, azaz véleményt alkotnak valamely cselekményről, értékelik azt. Értékítélet miatt senki nem kötelezhető helyreigazítás vagy cáfolat közlésére. Amennyiben az érintett személy úgy gondolja, hogy egy adott értékítélet vagy gondolat sérti a méltóságát, becsületét, rontja a jó hírét, a jogszabályok biztosítják számára a válaszadás lehetőségét, vagyis hogy megfogalmazza, ő maga miként látja az adott kérdést.

Ha viszont a szubjektív véleményt durva, megalázó vagy méltatlan formában adják elő, a vélemény megfogalmazóját kötelezhetik az okozott erkölcsi kár megtérítésére.
Hamis negatív információ tudatos terjesztése (rágalom) szintén alapul szolgálhat az erkölcsi kártérítés igényléséhez. Hogy ezirányú keresetének helyt adjon a bíróság, bizonyítani szükséges a következőket:
– az adott információt terjesztették, azaz legalább egy személy tudomására hozták;
– a terjesztett információ egy konkrét természetes vagy jogi személyre, azaz a felperesre vonatkozik;
– a közölt információ hamis, azaz nem felel meg a valóságnak;
– a terjesztett információ sérti a személyhez fűződő nem anyagi jogokat, azaz kárt okoz bizonyos nem anyagi természetű javakban, vagy akadályozza a személyt abban, hogy éljen a személyéhez fűződő nem anyagi jogokkal.
Megjegyzendő, hogy ilyen esetekben a felperes feladata felkutatni azt a személyt – az alperest –, aki a negatív (hamis) információt az interneten közzétette.