2016. április 10., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Zsolt – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A szeretet nem múlhat el – megmarad. Ezért van az, hogy senkit sem lehet megvigasztalni, ha elveszti azt, akit szeret. Minden vigasz erőtlen és hamis. Főleg az a mondat, hogy “az idő majd begyógyítja a sebedet”. Nem igaz. Ez nem olyan seb, ami gyógyul. A fájdalom érzése idővel csökkenhet, de a széttépettség érzése megmarad.”

Müller Péter[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-931656-efa1″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Gorka Sándor (Ungvár, 1878. október 12. – Bp., 1945. április 10.) biológus, zoológus, egyetemi tanár. A budapesti egyetemen szerzett diplomát. 1899-től az állattani tanszéken tanársegéd, 1907-től adjunktus, 1913-ban magántanár, 1914-20-ban az állattan helyettes tanára, 1921-től a pécsi egyetem orvosi karán a biológia helyettese, majd 1923-tól rendes tanára.

1914-25 között a Természettudományi Társaság első titkára, ill. főtitkára, a Természettudományi Közlöny szerkesztője.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Durkó Zsolt zeneszerző születése (1934), a magyar avantgárd zene egyik jelentős képviselője. Fő művei: Halotti beszéd, Széchenyi oratórium.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-71656-efa1″][vc_column_text]Termékeny az életed? (1)

„Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten; ő alkotott minket és nem magunk…” (Zsoltárok 100:3 Károli)

Jól jönne ma egy kis biztatás? Nézd meg a pálmafát.

1) Ki lehet vágni, de attól még nem pusztul el! A túléléshez szükséges ásványok és tápanyagok a legtöbb fában földfelszín fölött, közvetlenül a kéreg alatt vannak, ezért, ha kivágják őket, elpusztulnak. Nem így van ez a pálmafával. Ő az éltet adó nedveket mélyen belül raktározza, ezért virulni tud akkor is, ha támadás éri. Hallgasd csak: „Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van” (2Korinthus 4:7). Milyen csodálatos, hogy bár a cserépedény lehet összekarcolt, repedt vagy sérült, a benne lévő kincs biztonságban van, az ellenség nem érheti el!
2) Meghajlik, de nem törik ki. A trópusi viharok sok fát ki tudnak dönteni, de a pálmafát nem. Ha nagy a szél, a fa törzse meghajlik – néha egészen a földig. Ám amikor a vihar alábbhagy, újra felegyenesedik, sőt erősebb lesz azon a helyen, ahol meghajlott. Micsoda kép! Úgy lettünk teremtve, hogy meg tudjunk hajolni, de ne törjünk el, mert Isten erejével meg tudunk erősödni „minden erővel az ő dicsőségének nagysága szerint a teljes állhatatosságra és az örömmel viselt hosszú tűrésre” (Kolossé 1:11).
3) Gyökerei mélyebbre hatolnak, mint amilyen a törzse magassága! Míg egy átlagos fa gyökere nem több néhány méternél, a pálmafa gyökere akár száz méter mélységig is lenyúlik vizet keresve. A zsoltáros azt mondja: „Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem!” (Zsoltárok 42:2). Hatolj mélyre, építsd Istennel való kapcsolatodat, és soha nem leszel gyökértelen, sem terméketlen, és semmilyen vihar nem fog kidönteni!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]