Kárpátalja, ezen belül Beregszász lakói a mai válságos időszakhoz hasonlót már többször átéltek. Az első és a második világháborút követően, majd a rendszerváltás éveiben is szorosra kellett húzni azt a bizonyos nadrágszíjat.
Kárpátalja történetében eseménydús esztendőnek számít 1906.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) gyermeklapja, az Irka első példányát 1993-ban vehették a kezükbe a kárpátaljai magyar iskolások.
A Старі світлини Карпат Facebook-oldalán található ez a régi, az 1920-as években készült felvétel, mely a Kárpátokban kirándulók egy csapatát örökíti meg.
Mitől lesz egy mesterség hivatás? Attól, hogy szabadon választjuk a szakmánk, vagy a keményen végzett, sok évi munkától? Netán a foglalkozásunk szeretetétől és a környezetünktől kapott elismeréstől? Bizonyára mindezek együtt járulnak hozzá ahhoz, hogy megvalósuljon egy olyan értékes életpálya, amelyre érdemes visszatekinteni.
Mi a közös Kölcsey, Petőfi és Kazinczy között, azon kívül, hogy a magyar irodalom nagyjai? Mindhármuk neve köthető a munkácsi várhoz. Kölcsey írt róla, Petőfi látta, Kazinczy pedig lakója volt.
17 évvel ezelőtt indultak el először gyalog a Beregszászi Esperesi Kerület szervezésében a kárpátaljai magyar görögkatolikusok szeretett kegyhelyükre, Máriapócsra.
Nemes kezdeményezésre találtam: a Badaló képekben című Facebook-oldalon régi badalói fényképeket gyűjtöttek össze.
Hosszú idő óta az első olyan családdal találkoztam, akik hittel és bizalommal tekintenek Kárpátalja jövőjére, s noha látják, érzik, átélik a mindennapok nehézségeit, nem futamodnak meg, hanem maradnak és tovább küzdenek. Pedig sohasem volt túl könnyű az életük, mindig is sok-sok munkával és erőfeszítéssel teltek a hétköznapjaik.
Királyházára 1872-ben ért el a vasút.
End of content
End of content