Kárpátalja anno: a munkácsi református templom
A közismert prédikátor, Kálmáncsehi Sánta Márton terjesztette el a reformáció tanait a XVI. század első felében Munkácson.
A közismert prédikátor, Kálmáncsehi Sánta Márton terjesztette el a reformáció tanait a XVI. század első felében Munkácson.
„Szentséges Pászka lőn ma nekünk kinyilvánítva, az új és szent Pászka, titokteljes, legtiszteltebb Pászka, Pászka a megváltó Krisztus, szeplőtelen Pászka, nagy Pászka, a hívők Pászkája, a Paradicsom ajtaját megnyitó Pászka és minden hívőt megszentelő Pászka.” (Görögkatolikus húsvéti sztihira)
„Az élőket szólítom, a holtakat siratom, a villámokat elűzöm.” Ezzel a régi mondással szokták leginkább leírni a harangok tisztségét, amely korántsem merül ki ennyiben. Hiszen a régi időkben a félrevert harang jelezte a tűzvészt, az árvizet, az idegenek betörését; hangjára a vihar is elcsendesett, s a ködös és hóviharos időben a vándor is célba talált….
„Látván a gonosztevő az élet Urát a kereszten függni és mondá: Ha nem a megtestesült Isten lenne, ki velünk fölfeszítve van,
A húsvétot megelőző nagyhét csütörtökjén Jézusnak a tanítványaival elköltött utolsó vacsorájára, az Eucharisztia megalapítására, a Mester elárulására és elfogatására emlékeznek a keresztények.
Azt a keresztet, ami most annyira nyomja válladat, mielőtt elküldte volna hozzád az Úr, mindenható szemével megvizsgálta, szerető irgalmával átmelegítette, mindkét kezével méregette,
A munkács-csernekhegyi bazilita rendből érkező szerzetesek alapították meg 1742-ben Kisbereznán azt a görögkatolikus kolostort, mely idővel az egyik legnagyobb lett Kárpátalján.
Amikor egy-egy nagycsaládhoz ellátogatok, hogy megismerjem őket, és írjak az életükről, mindig valamilyen meghatározó benyomással, érzéssel távozom tőlük. Egyes családoknál harmóniát és nyugalmat érzek, másoknál épp az otthonos rendetlenség és a közvetlenség fog meg. Van, ahol azt látom, hogy nehezek a mindennapok, s csak kemény munkával és komoly szervezéssel sikerül egyben tartani a családot,…
„Sándor napján megszakad a tél” – írta egykor a maga nevében is Weöres Sándor. Idén be is igazolódott a jóslása, hiszen igazi tavaszi nap volt a mai, amikor a Sándorokat, Sándorkákat, Sanyikat, Sanyikákat, Sancikat, Sankókat, Sanyókat, Sanykákat, Sandrikat és Satyákat köszönthettük.
1920-ból származik ez a kép, amely kárpátaljai cigány asszonyokat ábrázol a karjukon ülő gyermekeikkel. Találtam is ehhez egy nagyon igaz cigány közmondást: „Mindegy, hogy az én gyerekem, vagy a másé, enni mindegyik szeret.” Marosi Anita Kárpátalja.ma
End of content
End of content