„Sándor napján megszakad a tél” – írta egykor a maga nevében is Weöres Sándor. Idén be is igazolódott a jóslása, hiszen igazi tavaszi nap volt a mai, amikor a Sándorokat, Sándorkákat, Sanyikat, Sanyikákat, Sancikat, Sankókat, Sanyókat, Sanykákat, Sandrikat és Satyákat köszönthettük.
1920-ból származik ez a kép, amely kárpátaljai cigány asszonyokat ábrázol a karjukon ülő gyermekeikkel. Találtam is ehhez egy nagyon igaz cigány közmondást: „Mindegy, hogy az én gyerekem, vagy a másé, enni mindegyik szeret.” Marosi Anita Kárpátalja.ma
Tizenkilenc évvel ezelőtt, 1997-ben alapította meg Palásti József kecskeméti vállalkozó a Fornetti látványpékséget, mely igen hamar nemzetközi hírűvé nőtte ki magát.
Három évvel ezelőtt tartották meg Beregszászban a térség első baba-és gyermekholmi börzéjét a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete és a Kezünkben a Jövő Alapítvány.
Kápolnabúcsút tartottak március 9-én Karácsfalván, a Sztojka Sándor görögkatolikus líceumban.
Tiszabökényben, a református földbirtokos Fóris István és felesége, Benkő Julianna gyermekeként látta meg a napvilágot 1820. november 20-án Fóris István, aki 28 évesen csatlakozott az 1848-ban kitört magyar forradalomhoz.
„A gyerekek lássák, hogy szeretem a biológiát, s érezzék, hogy szeretem őket. Ez a legfontosabb. Ha szeretik a tanárt, szeretik a tantárgyat is” – vallja Jakab Eleonóra biológia szakos tanár, aki több mint harminc éve áll a katedrán. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola előadójával, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium pedagógusával beszélgettem.
Kárpátalja Rahói járásában, 36 kilométerre Técsőtől – ahol a Sopurka-patak a Tiszába ömlik – található Nagybocskó települése.
Nagy bátorságra vall felhagyni a biztos munkahellyel, s egy kiszámíthatatlan jövőjű és jövedelmű tevékenységbe kezdeni.
Técső református gyülekezete az írások szerint az 1560-as években alakult meg, azonban Kálvin tanai már korábban, 1526-ban (más források szerint 1546-ban) eljutottak a máramarosi koronavárosba.
End of content
End of content