Kárpátalja anno: a derceni Dercsényi László
Dercenben látta meg a napvilágot 1822. július 22-én Dercsényi László királyi tanácsos, beregszászi törvényszéki bíró, 1848-as honvédhuszár százados.
Dercenben látta meg a napvilágot 1822. július 22-én Dercsényi László királyi tanácsos, beregszászi törvényszéki bíró, 1848-as honvédhuszár százados.
Kárpátaljával egybeforrt a macskakő, hiszen nincs olyan településünk, melynek legalább egy utcáját ne borítaná ez a fajta térkő.
Az Ökörmezői járásban, Huszttól északra, 531 méterrel a tengerszint felett, a Repinka folyó mellett fekszik Kelecsény települése.
Ezúttal a beregszászi járási Nagymuzsalyon élő Csapák családot ismerhetjük meg. A férj, Zsolt külföldön dolgozik, míg a feleség, Katalin főállású édesanyaként gondoskodik három lányuk, Dorina, Fanni és Cintia neveléséről.
Lassan 120 éves a munkácsi színházépület, melyet 1899. november 28-án avattak fel.
A Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület és a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet április 27-én 11. alkalommal szervezett Tiszapéterfalván sportnapot hittanosai számára.
Igazán különleges az a régi felvétel, amely Révész Imre püspök 1940-es Bereg vármegyei látogatásán készült a bátyúi vasútállomáson.
Nincs is annál gyomrot próbálóbb életmód, mint amikor nap nap után szendviccsel vagy gyorsétellel tudjuk le a munkahelyi, iskolai ebédünket. Pedig szervezetünk igényli a főtt ételt, s mi kárpátaljaiak amúgy is „levesesek” vagyunk. Szívesen fogyasztunk házias ízvilágú fogásokat, valamint olyan laktatós étkeket, mint a káposztáspaszuly, a túrógombóc vagy a spagetti.
Évtizedek óta megoldásra vár Beregszászban a gazdátlan és kóbor kutyák problémája.
Ady Endre Hunn, új legenda című versében így ír Ugocsa vármegyéről:
End of content
End of content