Megkezdődött a nagyböjt a görögkatolikus egyházban
A húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjti időszak idén március 4-én veszi kezdetét a Gergely-naptár szerint ünneplő görögkatolikusoknál.
A húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjti időszak idén március 4-én veszi kezdetét a Gergely-naptár szerint ünneplő görögkatolikusoknál.
„Akkor Álmos vezér és főemberei ezek hallatára módfelett felvidultak, és Hung várához lovagoltak, hogy elfoglalják azt. Miközben tábort ütöttek a fal körül, a várnak Laborc nevű ispánja – az ispánt az ottlakók nyelvén dukának mondták – futóra fogta a dolgot, és Zemplén vára felé sietett. A vezér katonái űzőbe véve őt, egy folyó mellett elfogták,…
Állítólag a világ első tortáját még az ókorban, Nagy Sándor uralkodása alatt, a szúzai menyegzőre készítették el. A gabonából, mandulából, dióból és szárított gyümölcsdarabkákból készített mézes tésztát ánizsos, kecsketúrós, mézes krémmel töltötték meg, majd mézbe mártott rózsaszirmokkal és fehér mandulával díszítették.
A Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület óvodai hitoktatói és dolgozói számára szerveztek szakmai napot február 23-án a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban.
A kárpátaljai műemlék épületek gyöngyszeme a beregvári Schönborn-kastély, melyet a névadó család megrendelésére Z. Gresserson tervei alapján építettek meg 1890–1895 között.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete sportnapot szervezett február 23-án a Nagyberegi Református Líceumban.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete évente több tucat változatosabbnál változatosabb programot szervez tagcsaládjai számára. Ezek egyike a sportnap, melyen a szülők s gyermekeik együtt és egymással vetélkednek az ügyességi játékokban. A legutóbbi efféle rendezvényen jómagam is részt vettem mint játékbíró. Mondanom sem kell, hogy remekül szórakoztunk: zsákban ugráló apukák, talicskázó gyerekek, kosárra dobó anyukák,…
Havasi dal címmel jelent meg az alábbi vers a Munkácson kiadott Kárpátalja című politikai és társadalmi hetilap 1889. november 17-i számában.
Évek óta beszélik, hogy Aknaszlatina települését és az ott élőket veszélyezteti a közelben lévő egykori sóbánya esetleges beomlása.
Az elmúlt években több ezren hagyták el Kárpátalját, s mentek külföldre a jobb és élhetőbb élet reményében, vagy azért, hogy vendégmunkásként megkeressék az itthon maradottak számára a kenyeret.
End of content
End of content