Kárpátalja anno: égi jelek Beregszászban
Ady Endre a Budapesti Napló 1906. január 13-i számában igen különös beregszászi jelenségről számolt be.
Author: Marosi Anita
1976-ban születtem Debrecenben. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szereztem 1998-ban történelem–hittan szakos tanári diplomát.
1999 óta élek Kárpátalján, jelenleg Beregszászban.
2003 és 2006 között a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban, 2006-tól 2010-ig a Nagybégányi Általános Iskolában tanítottam történelmet.
2010-ben Gyermek-és ifjúságvédelmi szaktanácsadó diplomát szereztem a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.
2012-ben részt vettem Beregszászban a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet médiaképzésén, majd a Kárpátalja.ma internetes hírportál munkatársa lettem.
Újságírói tevékenységem mellett 2013-tól 2017-ig a Kezünkben a Jövő Alapítvány irodavezetőjeként dolgozom.
Görögkatolikus lelkész férjemmel négy gyermeket nevelünk.
Kárpátalja anno: a ruszinok Ady Endre szemével
Ady Endre jól ismerte a mai Kárpátalja vidékét, hiszen többször is járt térségünkben.
Nagycsaládok Kárpátalján: a tiszakeresztúri Szabó család
Nyitott kapu, a kertben, az udvaron és a hátsó épületeknél takaros rend, a családi ház bejáratánál Mikulás-dísz – ez a látvány fogadja a látogatót, aki betér a tiszakeresztúri Szabó családhoz. A házba belépve pedig meghitt, barátságos otthonban találjuk magunkat, ahol a szülők, Árpád és Éva él három gyermekével.
Görögkatolikus templombúcsút tartottak Nagybégányban
Templombúcsút tartott a Nagybégányi Görögkatolikus Egyházközség december 6-án, Szent Miklós ünnepén.
Kárpátalja anno: „Latorca mente, vonatablakból”
Sándor László (1909–1993) újságíró, fordító verse a Kárpátokba kalauzol el bennünket: a kanyargó Latorca mentén haladó vonat ablakából elénk táruló festői tájat és az ott élőket idézi elénk a költő.
Felszentelték a tiszabökényi görögkatolikus fatemplomot
Püspöki szent liturgia keretében szentelték fel december 1-jén a tiszabökényi felújított görögkatolikus fatemplomot.
Kárpátalja anno: Miért haragszanak a bátyúi lányok?
A fent olvasható kérdésre a Kárpátok irodalmi folyóirat 1958-as számában találhatjuk meg a választ. Az újságban jelent meg az a népdal, amely a bátyúi „jányokról” szól, s amelynek közlője T. Baraté János bátyúi juhász volt.
Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: babakészítő
A gyermekkor pótolhatatlan kellékei a játékok. Ahogy minden kisfiúnak kell, hogy legyen egy autója vagy labdája, úgy a kislányok sem nőhetnek fel babák nélkül.
Kárpátalja anno: Nagyszőlős szülötte, Abonyi Emil
A nagyszőlősi Abonyi István ügyvéd családjában látta meg a napvilágot Abonyi Emil miniszteri osztálytanácsos, országgyűlési képviselő, szakíró, műfordító 1848. november 19-én.
Kárpátalja anno: amikor a munkácsi rabbi pászkát égetett
1918 áprilisában igen különös eseményről számolt be a Görög Katholikus Szemle.
End of content
End of content