Kárpátalja anno: a barkaszói vénlánycsúfolás
Balogh Edgár 1927-ben Barkaszón járt, ahol a falu református lelkészétől hallott a helyi néphagyományról, a vénlánycsúfolásról.
Balogh Edgár 1927-ben Barkaszón járt, ahol a falu református lelkészétől hallott a helyi néphagyományról, a vénlánycsúfolásról.
Ismét egy nem mindennapi tevékenységgel, s egy sokoldalú, munkáját egyben hivatásnak is tekintő személlyel ismerkedhetünk meg.
Balogh Edgár 1930-ban írta meg a Tíz nap Szegényországban című könyvét, melyben a Kárpátalján tett utazási élményeiről számolt be.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Kisszekeresről származik az a népdal, amelyben szerepel a beregszászi vásár.
Salánkiaktól hallottam először „szálláskereső Mária” éneket, mely igen népszerű a vallásos hagyományban.
Sikeresnek bizonyult a beregszászi civil szervezetek és a történelmi egyházak Közös Advent programja, melynek keretében a karácsonyt megelőző vasárnapokon egy-egy gyertya gyulladt meg a beregszászi Kossuth téren felállított adventi koszorún.
A Beregszászban élő Birta családban öten várják a karácsonyt: a szülők – István és Gyöngyi –, valamint három gyermekük: István, Levente és Csenge.
Nem akármilyen karácsonyi ajándékot kapott 1848. december 24-én Bem József (1794–1850) tábornok a kárpátaljai Kabolapoljánáról (1899 után Gyertyánliget – a Szerk.).
A Beregszászi Görögkatolikus Egyházközség tagjai és az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium diákjai számára tartott lelkigyakorlatot december 14–16. között Szabó Konstantin koncházi parókus.
A Kárpátaljai Megyei Adminisztráció által jóváhagyott idegenvezetői igazolásokat és engedélyeket adtak át december 18-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (II. RFKMF).
End of content
End of content