Kárpátalja anno: elsőáldozás
A nyár az elsőáldozás ideje. A katolikus egyházközségekben sorra tartják az ünnepségeket, melyeken először részesülnek a hittanos gyermekek az Oltáriszentségben, Jézus Krisztus testében és vérében.
Author: Marosi Anita
1976-ban születtem Debrecenben. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szereztem 1998-ban történelem–hittan szakos tanári diplomát.
1999 óta élek Kárpátalján, jelenleg Beregszászban.
2003 és 2006 között a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban, 2006-tól 2010-ig a Nagybégányi Általános Iskolában tanítottam történelmet.
2010-ben Gyermek-és ifjúságvédelmi szaktanácsadó diplomát szereztem a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.
2012-ben részt vettem Beregszászban a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet médiaképzésén, majd a Kárpátalja.ma internetes hírportál munkatársa lettem.
Újságírói tevékenységem mellett 2013-tól 2017-ig a Kezünkben a Jövő Alapítvány irodavezetőjeként dolgozom.
Görögkatolikus lelkész férjemmel négy gyermeket nevelünk.
Haranglábat szenteltek Kuklyán
A Beregszászhoz és Nagymuzsalyhoz tartozó Kuklyán szentelte fel Milan Šašik, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke azt a fa haranglábat, melyet közös összefogásból építettek fel azon a helyen, ahol korábban egy másik harangláb állt.
Kárpátalja anno: Tiszacsoma, a honfoglalás kori település
„Orosz-magyar falu a tiszaháti járásban Gecse, Macsola és Badaló közt 67 házzal, 383 lakossal és 1076 holdnyi sík határral. Nevét a Csoma vizétől kapta, mely folyó már egy 1272-ben a Lónyayak részére kiadott adománylevélben említtetik. A Csomával határos s annak ma egy részét képező Czibik földje, melyhez később Csoma nevű puszta is járult, már a…
Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: pedagógus
Különös öröm számomra, amikor olyan fiatallal találkozom, mint Keresztyén Gabriella, aki tudatosan vállalja a kárpátaljai életet. Tudatosan, hiszen két év németországi munka után – látván az itthoni és az ottani élet közti különbséget – úgy döntött, hogy hazajön Kárpátaljára, s az évek során szerzett tapasztalatokat, tudást itt kamatoztatja.
Kárpátalja anno: a munkácsi nyugdíjasokra vonatkozó szabályrendelet
Az emberiség történetében közel kétszáz éve jelent meg a nyugdíjbiztosítás fogalma, melynek köszönhetően a társadalom idősebb, életüket végigdolgozó tagjainak már nem kellett aggódniuk hátralévő éveikben a megélhetésükért.
Kárpátalja anno: „Aki tűt lop, ökröt is lop” – avagy kárpátaljai szólások, mondások
A fenti mondás a salánkiaktól származik, s nem az egyetlen a vidékünkön.
Kárpátalja anno: a magyar nép gyásznapja, 1920. június 4.
A magyar nemzet történelmében 1920. június 4-e fekete napként vonult be. 98 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a nagyhatalmak Magyarországgal a Párizs melletti versailles-i Nagy Trianon palotában azt a békeszerződést, mellyel megpecsételték több millió magyar sorsát.
Nagycsaládok Kárpátalján: a Juhász család
A Ráti Szent Mihály Gyermekotthonban élő és tevékenykedő Juhász házaspár, Árpád és Szilvia tizenegyedik éve foglakozik állami gondozott gyermekek nevelésével. Családtípusú otthonukban két vér szerinti gyermekük mellett másik nyolc gyermek egészséges testi-lelki-szellemi fejlődését biztosítják.
Kárpátalja anno: a kettészakított Lonka települése
A Rahói járásban a Kaszó-patak tiszai torkolatánál fekszik Lonka települése. A ruszin falu már a középkorban is ismert volt, hiszen aranymosással foglalkoztak a környező patakokban.
Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: harisnyavirág készítő kézműves
Kárpátalján a hagyományos szakmák mellett, mint amilyen az asztalos, a szobrász, a kádár, fazekas és szövőmester, számos fiatal foglalkozik különleges kézműves tevékenységgel. A fesztiválokon, falu- és városnapokon ma már találkozhatunk gyöngyszövőkkel, pólófestőkkel, és egyéb, érdekesnek tűnő kis szakmák képviselőivel.
End of content
End of content