Kárpátalja anno: Érik a szőlő, hajlik a vessző – a Rafajnaújfaluból származó népdal
Az Érik a szőlő, hajlik a vessző kezdetű népdal az elsők között volt, amelyet gyermekkoromban megtanultam.
Az Érik a szőlő, hajlik a vessző kezdetű népdal az elsők között volt, amelyet gyermekkoromban megtanultam.
„…Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrők, vele szenvedek, és őt sem egészségében sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomiglan vagy holtáiglan, hűtlenül el nem hagyom, hanem egész életemben hűséges segítőtársa leszek. Isten engem úgy segítsen (segéljen). Ámen.”
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete idén január 12-én tartotta meg Beregszászban azt a nagycsaládos napot, melyet a szervezet a fennállása óta eddig minden év januárjában megrendezett.
A régi feljegyzések szerint Zrínyi Ilona piros színű lobogót tűzött ki a munkácsi vár tornyára, amikor 1685–1688 között az erődöt védte.
Történelmi jelentőségű bejelentés hangzott el szerda délután a Parlamentben: a magyar állam 3 milliárd forintért megvásárolta Munkácsy Mihály Golgota című festményét.
Balogh Edgár 1927-ben Barkaszón járt, ahol a falu református lelkészétől hallott a helyi néphagyományról, a vénlánycsúfolásról.
Ismét egy nem mindennapi tevékenységgel, s egy sokoldalú, munkáját egyben hivatásnak is tekintő személlyel ismerkedhetünk meg.
Balogh Edgár 1930-ban írta meg a Tíz nap Szegényországban című könyvét, melyben a Kárpátalján tett utazási élményeiről számolt be.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Kisszekeresről származik az a népdal, amelyben szerepel a beregszászi vásár.
Salánkiaktól hallottam először „szálláskereső Mária” éneket, mely igen népszerű a vallásos hagyományban.
End of content
End of content