A Rákóczi-szabadságharc akkor vette kezdetét, amikor 1703. május 6-án a Nagyságos Fejedelem kiadta a hadba hívó breznai kiáltványt, s átadta Esze Tamásnak a „Cum Deo pro patria et libertate”, azaz „Istennel a hazáért és szabadságért” feliratú zászlót.
Egykor az Ungvári Szeszgyár, Szeszfinomító és Szeszszabadraktár Részvénytársaság igen különleges itókát bocsátott piacra.
A régi időkben megszokott volt, hogy az elsőszülöttek, miután megházasodtak, saját házba költöztek, s a legfiatalabb gyermek maradt otthon, gondoskodva a szülőkről.
Tizenötezer fős tömeg jelenlétében avatták fel Huszton 1943. november 7-én az első világháborúban, valamint az akkor tartó második világégésben elesett hősök emlékművét. Az egész Kárpátalját megmozgató eseményen részt vett Kállay Miklós, Magyarország akkori miniszterelnöke.
A Munkács melletti Kislécfalva (ukránul Lecovicja) az évszázadok során számos nevet viselt.
Van egy település Kárpátalján, amely messze földön híres szőtteseiről, s ahol a gyerekek szinte az anyatejjel szívják magukba a szövés mesterségét.
1947-ben egyesítették a szovjetek Aknaszlatinával Faluszlatinát, melyet a helyiek Kisszlatinaként emlegetnek.
Dudinszky Nesztor görögkatolikus pap, író 1917-ben jelentette meg a Rabszolgák földjéről… című munkáját, melyben részletesen taglalja a verhovinai ruszinok küzdelmes életét.
„Ahol felnő két gyermek, ott felnő egy harmadik is” – vallja a háromgyermekes édesanya, Kázmér Kitti. Férjével, Kázmér Andrással és három gyermekükkel a Beregszász melletti Nagyberegen élnek.
Pisák András a maga idejében igencsak elismert embernek számított.
End of content
End of content