Kárpátalja anno: a mátyfalvi görögkatolikus templom
A Mátyfalvi Görögkatolikus Egyházközség ugyan az egyik legősibb kárpátaljai görögkatolikus közösség, mégis csak 2001-ben vált önállóvá.
A Mátyfalvi Görögkatolikus Egyházközség ugyan az egyik legősibb kárpátaljai görögkatolikus közösség, mégis csak 2001-ben vált önállóvá.
Igen érdekes anekdotára bukkantam nemrég a Görögkatolikus Szemle 1931. szeptember 13-i számában.
„Ha hiszel Istenben, mindennap történnek csodák” – hallottam egyszer egy filmben. A Beregszászban élő Szabó Teréz a saját bőrén tapasztalhatta meg, hogy mennyi csoda, emberileg megmagyarázhatatlan történés lehetséges, ha hiszünk.
Bilák Tarján Szidor A magyar—ruszin márciusi szabadságünnepekre című versével köszönti a Kárpátalja anno rovat a márciusi ifjakat és az 1848/49-es szabadságharc kezdetének évfordulóját. A költemény a Görög katolikus Szemle 1939. április 16-i számában jelent meg.
„A református vallás itt, mint minden magyar vidéken a protestantizmus fejlődése idején jókor honosodott meg, az áttért hívek a római kat. templomot s annak szomszédságában álló lelkészi telket a maguk részére foglalván el, melyet maiglan bírnak.
Nagyböjti ifjúsági lelkigyakorlatot szervezett március 2–4. között a karácsfalvi Sztojka-líceumban a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ).
Igazán eseménydús volt az 1931-es esztendő Beregszász történetében. A Vérke-parti város immár 11. éve állt csehszlovák vezetés alatt.
Nagyböjt harmadik vasárnapján, március 4-én, a kereszthódoló ünnepen tartotta meg kereszthordozó menetét a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület Beregszászban.
Mi is az a kalyiba, avagy koliba? Szótári meghatározása szerint „menedékhely; fából épült, rendszerint hevenyészett kunyhó”. Eredetét tekintve a kalyiba szó származhat a szláv ’koliba’ vagy a görög ’kaliva’, ’kalübé’ szavakból. Mindegyik kunyhót jelent.
Talán túlzás azt mondani, hogy az ékszerviselés egyidős az emberiség történetével, ám az állítás mégsem áll messze az igazságtól. Gondoljunk csak azokra a régészeti feltárásokra, amelyeknél hajcsatokat, fülbevalókat, karkötőket, nyakláncokat, gyűrűket, fejdíszeket, melltűket, sarkantyúkat és gombokat találtak az ősök földi maradványai mellett. Ezek ékes bizonyítékai annak, hogy az ember mindig is szívesen övezte fel magát…
End of content
End of content