Kárpátalja anno: „Aki tűt lop, ökröt is lop” – avagy kárpátaljai szólások, mondások
A fenti mondás a salánkiaktól származik, s nem az egyetlen a vidékünkön.
A fenti mondás a salánkiaktól származik, s nem az egyetlen a vidékünkön.
A magyar nemzet történelmében 1920. június 4-e fekete napként vonult be. 98 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a nagyhatalmak Magyarországgal a Párizs melletti versailles-i Nagy Trianon palotában azt a békeszerződést, mellyel megpecsételték több millió magyar sorsát.
A Ráti Szent Mihály Gyermekotthonban élő és tevékenykedő Juhász házaspár, Árpád és Szilvia tizenegyedik éve foglakozik állami gondozott gyermekek nevelésével. Családtípusú otthonukban két vér szerinti gyermekük mellett másik nyolc gyermek egészséges testi-lelki-szellemi fejlődését biztosítják.
A Rahói járásban a Kaszó-patak tiszai torkolatánál fekszik Lonka települése. A ruszin falu már a középkorban is ismert volt, hiszen aranymosással foglalkoztak a környező patakokban.
Kárpátalján a hagyományos szakmák mellett, mint amilyen az asztalos, a szobrász, a kádár, fazekas és szövőmester, számos fiatal foglalkozik különleges kézműves tevékenységgel. A fesztiválokon, falu- és városnapokon ma már találkozhatunk gyöngyszövőkkel, pólófestőkkel, és egyéb, érdekesnek tűnő kis szakmák képviselőivel.
A Rákóczi-szabadságharc akkor vette kezdetét, amikor 1703. május 6-án a Nagyságos Fejedelem kiadta a hadba hívó breznai kiáltványt, s átadta Esze Tamásnak a „Cum Deo pro patria et libertate”, azaz „Istennel a hazáért és szabadságért” feliratú zászlót.
Egykor az Ungvári Szeszgyár, Szeszfinomító és Szeszszabadraktár Részvénytársaság igen különleges itókát bocsátott piacra.
A régi időkben megszokott volt, hogy az elsőszülöttek, miután megházasodtak, saját házba költöztek, s a legfiatalabb gyermek maradt otthon, gondoskodva a szülőkről.
Tizenötezer fős tömeg jelenlétében avatták fel Huszton 1943. november 7-én az első világháborúban, valamint az akkor tartó második világégésben elesett hősök emlékművét. Az egész Kárpátalját megmozgató eseményen részt vett Kállay Miklós, Magyarország akkori miniszterelnöke.
A Munkács melletti Kislécfalva (ukránul Lecovicja) az évszázadok során számos nevet viselt.
End of content
End of content