Kárpátalja anno: a ruszinok Krúdy Gyula szemével
Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény foglalkozott az északkeleti Felvidéken élő ruszinok sorsával.
Author: Marosi Anita
1976-ban születtem Debrecenben. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szereztem 1998-ban történelem–hittan szakos tanári diplomát.
1999 óta élek Kárpátalján, jelenleg Beregszászban.
2003 és 2006 között a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban, 2006-tól 2010-ig a Nagybégányi Általános Iskolában tanítottam történelmet.
2010-ben Gyermek-és ifjúságvédelmi szaktanácsadó diplomát szereztem a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.
2012-ben részt vettem Beregszászban a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet médiaképzésén, majd a Kárpátalja.ma internetes hírportál munkatársa lettem.
Újságírói tevékenységem mellett 2013-tól 2017-ig a Kezünkben a Jövő Alapítvány irodavezetőjeként dolgozom.
Görögkatolikus lelkész férjemmel négy gyermeket nevelünk.
-
-
Kárpátalja anno: Munkács vára 1930-ban
1930 márciusából származik az a képeslap, melyet Ungvári címzéssel adtak postára.
-
Nagycsaládok Kárpátalján: a Pónitz család
Olvasóink tapasztalhatták, hogy az utóbbi időben egyre gyakoribb az olyan nagycsaládos interjú a rovatunkban, amelyben csak a feleség szólal meg, ugyanis a férj munkavállalás céljából külföldön tartózkodik.
-
Kárpátalja anno: csendőrök nyelvvizsgája
Kárpátalja kormányzói biztosa, Kozma Miklós tevékenységének idejéből, 1941 februárjából származik az a beszámoló, amely a Kárpátalján szolgálatot teljesítő csendőrök ruszin nyelvvizsgájáról szól. „Kárpátalja kormányzói biztosa 4000 pengő pénzjutalmat ajánlott fel azoknak a csendőröknek, akik a rutén nyelv elsajátítása terén a legszebb eredményeket mutatják fel. A jutalmakra pályázó csendőrök vizsgája az elmult hónapban volt Ungvárott. Kárpátaljáról…
-
Kárpátalja anno: katonák a técsői Tisza-hídnál
A Tisza bal partján terül el Kistécső (ma Romániában, Máramaros megyében található, románul: Teceu Mic – a Szerk.), míg a folyó jobb partján jött létre Nagytécső (ma Técső néven ukrajnai város, a Técsői járás székhelye – a Szerk.).
-
Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: görögkatolikus kántor és egykori kurátor
„…egy lélekkel és egy szájjal dicsőítsétek Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak Istenét és Atyját” – olvashatjuk Pál apostolnak A rómaiakhoz írt levelében.
-
Görögkatolikus papcsaládok találkoztak Karácsfalván
A Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület papcsaládjai idén június 25-én tartottak találkozót Karácsfalván a Sztojka-líceumban.
-
Kárpátalja anno: Gebé Andor és Bendász István szülőfaluja, Borhalom
A Munkácsi járásban fekvő Borhalom (Boboviscse) két görögkatolikus pap szülőfaluja. Itt látta meg a napvilágot 1855. november 15-én Gebé Andor teológiai tanár, majd 1903. augusztus 3-án Bendász István görögkatolikus kanonok, egyháztörténész.
-
János-napi templombúcsút tartottak Forgolányban
Keresztelő Szent János születésének ünnepnapján, június 24-én tartotta templombúcsúját a Forgolányi Görögkatolikus Egyházközség.
-
Kárpátalja anno: kárpátaljai lánglovagok
A Podkarpatszka Ruszi Tűzoltóság egységes szolgálati és gyakorlati szabályzatot adott ki 1933-ban Ungváron. A Földesi Gyula könyvnyomdájában nyomtatott 180 oldalas könyv előszavában Kalmár Marián, a Podkarpatszka Ruszi Országos Tűzoltó Szövetség parancsnoka így írt:
End of content
End of content