Becske József Lajos: Ahol én lapulok
Ahol lapulok, ott a csend vérmezőn, a holdsugárban mormolja pogány imáit fehér templomi ruhában.
Ahol lapulok, ott a csend vérmezőn, a holdsugárban mormolja pogány imáit fehér templomi ruhában.
A magyar költészet napja alkalmából tárlattal egybekötött ünnepi rendezvényt tartottak Beregszászban, az Európa–Magyar Házban április 11-én.
Vidékünkön is évről évre megemlékeznek a magyar költészet napjáról. Nem ritkán különleges formát öltenek az ünnepi rendezvények.
Szökni vágyó gondolatok koponyám belső falán.
“Tudod, hogy nincs bocsánat…” (József Attila)
Várjuk a buszt. Köd és közelgő este. Várjuk és nem jön… Pisla remény világlik
Fellobognak a gyöngyös fenyveserdők!
Kárpátalja bővelkedik olyan emberekben – sportolókban, kutatókban, irodalmárokban, képzőművészekben –, akikre méltán lehet büszke a közösség. De akadnak olyanok is, akik egy hétköznapinak mondható mesterséget fejlesztettek művészi szintre, ahogyan tette ezt e heti beszélgetőpartnerem is. Csizmár (Mihovics) Brigitta fodrász a hajszobrászat terén ért el sikereket. Kárpátalján nincs más, aki neves fodrászversenyekről hozzá hasonló eredményekkel tért…
Templomba vágyom, De a súly, Mit tíz éve már Lábamon hordok, Nem enged Hozzád, Uram.
Odakint gördülnek a napok, huszonnégy órájuk nesztelen abroncsán
End of content
End of content