Sáfáry László: Vágy
Apám szemétől tengert örököltem,
a végtelenség mámoros ízét.
Apám szemétől tengert örököltem,
a végtelenség mámoros ízét.
Zuhan a Nap. Most folyt el épp’ a vére,
a futó felhők fodrain mint festék
ragad a piros, odafröccsent Élet.
Bartha Gusztávra emlékezünk.
78 éve hunyt el Radnóti Miklós.
A kép egy percre megkövül.
Én is mereven állok.
Megettem a világot s kiokádtam.
Az élet meglehetősen egyforma.
Novemberi délután,
szürke felhők szállnak.
én bátor népem tíz napig
álmodta szabadság-álmait
s most – mint a szívem – tetszhalott!
Elég volt a magányosságból és az édes békességből is elég volt.
Ázik a gyökér a földben
ázik a nyálkás mag a földben
ázik ázik a halott a földben.
End of content
End of content