Adventi gondolatok – 12. nap
Az életünkben a dolgoknak megvan a maguk ideje.
Az életünkben a dolgoknak megvan a maguk ideje.
A modern embert a karácsonyi ünnepek során gyakran tölti el csüggedés, néha levertség. Ez annak következményeként alakulhat ki, ahogyan megéljük az ünnepet.
Amikor még erőtlenek voltunk, a rendelt időben halt meg Krisztus értünk, istentelenekért.
November 20-án Tiszaújlakon Bakancsos Sándornak, a település görögkatolikus parochusának kezdeményezésére egy nagyon szép, a községben eddig nem gyakorolt egyházi népszokás indult útjára: a szentcsalád-járás. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.
Gyűlöleteddel a gyűlölködőt, félelmeddel a félelmetest, aljasságoddal az aljast, nagyravágyásoddal a hatalomszomjat, gyengeségeddel a gyengítőt, bánatoddal a kilátástalanságot hallod meg, de derűddel a derűt, erőddel az erőt, bizakodásoddal a bizalmat hallod.
„Aki közülük egyet is befogad…”
Vajon tudjuk-e, hogy az élet a következő pillanatban folytatódik? Nem.
Meg kell érteni a gyermeklelket,
Az ÚR az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat.
Ne üss sebet embertársaid lelkén!
End of content
End of content