Tizenegy évszázaddal ezelőtt a Vereckei-hágón átkelt honfoglalók egy csoportja – a Tisza-menti rónára érve – letelepedett a mai Tiszacsoma község határában, hogy a jelenleg Kárpátaljának nevezett területen ugyanebben a korszakban megalapított többi falu lakosságához hasonlóan, gyepűvédő közösségként védje Magyarország északkeleti határát. S bár a hajdani helységet később elsodorta a történelem óriás folyama, a múlt nyomait…
Nagydobronyban immár hetedik alkalommal került megrendezésre a népszerű Újkrumplifesztivál és falunap, melyre a nagyközség apraja-nagyja eljött, hogy pihenjen, szórakozzon. Erre pedig a helyi dolgos gazdák rá is szolgáltak: a burgonyatermés – mely a dobronyiak egyik fő bevételforrása – a tavalyi gyenge átlagtól eltérően idén magasabb hozamot produkált – tudtuk meg Őr Hidi Lászlótól, a KMKSZ…
Az ukrán atomerőművek megfelelnek az Európai Unió biztonsági előírásainak – jelentette ki az Európai Bizottság vezetője.
Megkezdődött az érdemi tárgyalás szerdán a hatalommal való visszaéléssel vádolt volt ukrán kormányfő, Julija Timosenko perében, a vádirat átadása után azonban rövidesen el is napolták.
Az ukrán hatóságok egyelőre megtiltják a turistáknak, hogy a huszonöt évvel ezelőtti csernobili atomkatasztrófában fertőzötté vált területekre utazhassanak.
Kijev pecserszki kerületi bírósága szerdára tűzte ki Julija Timosenko volt kormányfő perének érdemi tárgyalását – közölte szombaton éjfélkor Rogyion Kirejev tanácsvezető bíró.
Egy ukrán internetes kiadvány szerint Ukrajna vezetése minden lehető módon igyekszik az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Magyarország kedvében járni, hogy a magyarok előtti „hajbókolás” fejében vízummentességet kapjon Európától.
Június 21-én Kárpátalján az Ukrán Állami Határőrszolgálat hét illegális – szomáliai, gháni és grúz – bevándorlót vett őrizetbe, közölte a határőrszolgálat sajtószolgálata.
Tagadta az ellene felhozott vádakat a kijevi pecserszki kerületi bíróságon kezdődött perében pénteken Julija Timosenko, és az ellene indított bűnvádi eljárás lezárását követelte.
A történelmi Bereg vármegyében egykor hatalmas területet – a XIX. század derekán még több mint 150 ezer katasztrális holdat – foglalt el a Szernye-mocsár, melynek közepén hullámzott a Nagy-tó (más néven: Gáti-tó), s bár a lápot, valamint az említett állóvizet mára lecsapolták, a hajdani tó északnyugati partjára települt, jelenleg 3150 lakost számláló, mintegy 97 százalékban…
End of content
End of content