Jurij Pahomov akadémikus, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója szerint Ukrajnának nincs szüksége saját államiságra, mert akkor a legsikeresebb, amikor kívülről irányítják.
Június 3-4-én az Odesszában tartott orosz-ukrán államközi bizottságon Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter Moszkva és Kijev kapcsolatáról, valamint Ukrajna az európai integrációs szervezetekhez fűződő viszonyáról beszélt, tájékoztat a RIA Novosztyi hírügynökség.
Balgaság abból a szempontból vizsgálni a Lvivben május 9-én kipattant történelmi-ideológiai válságot, hogy az vajon provokáció volt-e vagy sem. Nyilvánvalóvá vált az ország államformájának válsága – írja a versii.com portálon megjelent elemzésében Olekszandr Zubcsenko. Az alábbiakban a szerző okfejtésének főbb tételeit ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Sok mendemonda kering Ukrajnáról tőle nyugatra. Egy biztos: a több, mint 600 ezer négyzetkilométeren elterülő ország Európa második legnagyobb állama.
A magyar kettős állampolgársággal kapcsolatos probléma akkor éleződött ki, amikor a közelmúltban kiderült, hogy az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat, az SZBU munkatársai Kárpátalján „elbeszélgetnek a magyar állampolgárságért folyamodó ukrán állampolgárokkal”.
Az utóbbi napokban a győzelem vörös zászlójának használatát szabályozó törvényi rendelkezés kapcsán sokat hallhatunk-olvashatunk arról, hogyan küzd – néha a szó szoros értelmében is, a vértől sem visszariadva – az ukrán nacionalista ellenzék Moszkva, az oroszok, a szovjet ideológia állítólagos térnyerése ellen. Nem sok szó esik azonban arról, hogy a képzeletbeli front másik oldalán sem…
„Az elfojtott hányinger” – akár ez is lehetne rövid eszmefuttatásom címe, ugyanis ez jutott eszembe, amikor a minap vonaton utazva négy idősebb hölgy beszélgetésének voltam fültanúja.
Az már biztos, hogy a kormánypártok megadják a szavazati jogot a határon túli magyar állampolgároknak. Hogy miképpen, arról még nincsenek határozott elképzelések. Pár kérdést azonban már most tisztázhatunk.
Mire számíthat az a társadalom, amely közönyössé válik az igazságtalansággal szemben? – morfondírozik a Zerkalo Nyegyelji hetilap internetes változatában megjelent cikkében Szerhij Rahmanyin. Eszmefuttatásának néhány érdekes gondolatát ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Beregszász megyei jogú státusát 2001. május 17-én Zsupán József polgármester idején és közbenjárására kapta vissza. Azóta évente a május közepén ünneplik a város napját. Ebben az évben május 20–21-én tartották a tízedik, jubileumi rendezvénysorozatot.
End of content
End of content