Megszületett-e a megegyezés a Kárpátalját érintő XX. századi történelem ukrán-magyar megítélése kapcsán? Ebben egyelőre nem lehetünk biztosak, miután az adott kérdést részletesen tárgyaló Kárpátaljáról készült magyar és ukrán nyelven is megjelent történelmi monográfia bemutatása által mindenki a maga szemszögéből értékelte az eseményt és a megjelent könyvet egyaránt.
Ukrajna lakóinak egy jelentős része holmi virtuális valóságban él, ami lehetetlenné teszi számukra, hogy valóságos államot építsenek – véli a versii.com internetes portálon megjelent írásában Rosztiszlav Iscsenko, a Rendszerelemzési és Előrejelzési Központ elnöke, akinek gondolatmenetét az alábbiakban olvasóink figyelmébe ajánljuk.
A hónap témája: A kettős állampolgárság kérdése az elmúlt hetekben, hónapban az ukrán sajtó által felkapott témák egyike volt. A megjelent írások többsége továbbra is negatívan értékelte a Magyar Országgyűlés által elfogadott egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény bevezetését, azzal érvelve, hogy az állampolgárság kiterjesztése a szomszédos államok területi egységét veszélyezteti. A magyar állampolgárság megadását a…
A Kárpátalja január 28-i számában olvashattak Szerhij Hrabovszkijnak a pravda.com.ua internetes portálon megjelent kétrészes esszéjéről, melyben Ukrajna társadalmi megosztottságának okait kutatja. A szerző az etnikai ukránok mellett két további társadalmi csoportot különít el és ír le: a délkeleti iparvidék jobbára betelepített, majd saját helyi kultúrát teremtő orosz ajkú, részben birodalmi szemléletű lakosságát, a kreolokat, valamint…
Állampolgári jognak és kötelességnek tekintik, hogy lehetőleg minden polgár részt vegyen a választásokon. Ez az előfeltétele a demokratikus államnak, melyben a polgárok szavazataikkal adnak hangot véleményüknek. Az érdekérvényesítő politikai pártok arra hivatottak, hogy a demokratikus állam keretein belül egy adott csoport (választóik) érdekeit közvetítsék a központi közigazgatási szervek felé. Kárpátalján jelenleg a magyarságnak két érdekérvényesítő…
Az ukrán internetes sajtó február 28-án egy olyan írást „melegített fel”, amely csaknem pontosan öt évvel ezelőtt jelent meg a Zerkalo Nyegyeli című kijevi lap 2006. március 10-i számában és annak online kiadásában. Az évekkel korábbi cikket 2011. február 28-án közölte az ua-reporter.com is, de érvrendszerével más publikációkban is találkozhatunk (lásd pl. itt).
A magyar és ukrán közvéleményt már hetek óta foglalkoztatja a Vereckei honfoglalási emlékmű február 19-én elkövetett rongálásának ügye. A fejleményekről, illetve a helyi ukrán és magyar társadalmi-politikai elit állásfoglalásáról e kérdéssel kapcsolatosan a legnagyobb hírportál, a Zakarpattya.net is több írást közölt.
Viktor Janukovics, Ukrajna elnöke február 24-én egyenes adásban válaszolt a nézők kérdéseire. A korrespondent.net beszámolója szerint egy kérdés kapcsán az államfő kijelentette: egyelőre nem időszerű az orosz második államnyelvi státusának bevezetése. Ennek egyik oka az, hogy ehhez nincs meg az alkotmány módosításához szükséges 300+1 szavazat, másrészt a jelenlegi helyzetben célszerűtlen és fölösleges olyan kérdések…
A sajátos ukrán szabadságfelfogásról értekezik minapi, a pravda.com.ua internetes portálon megjelent írásában Mihajlo Dubinyanszkij, kinek gondolatmenetét az alábbiakban olvasóink figyelmébe ajánljuk.
Nemrégiben számoltunk be arról, hogy az ukrán politika legfelsőbb köreiben gondok vannak az államnyelv ismeretével. Írásunkban kitértünk arra is, hogy Anna Herman, az elnöki hivatal helyettes vezetőjének értékelése szerint az orosz anyanyelvű ukrán elnök, Viktor Janukovics egyre jobban beszél ukránul.
End of content
End of content