Kárpátalja

  • Egy régész a honfoglalók nyomában

    A történelemtudomány korábban a téli és a nyári szállás között vándorló, legelőváltó nagyállattartással foglalkozó nomádokként tekintett eleinkre, akik csak a honfoglalást követően, új, immár végleges hazájukban sajátították el a földművelést, alapítottak falvakat, és tértek át a letelepült életmódra.

  • Falu a hajdani Csépánfölde helyén

    Ha a Csap–Munkács főútvonalon haladó ember tíz kilométerrel a határváros elhagyása után megérkezik az Ungvártól 38, a Latorca-parti várostól pedig 26 kilométerre eső, 2000 lakost számláló színmagyar Kisdobronyba, szinte minden portán fóliasátrat láthat, ami nem is csoda, hisz’ a szomszédos Nagydobronnyal együtt Kárpátalján elsőként itt vágtak bele a fóliaházas zöldségtermesztésbe. Hanem addig hosszú évszázadok peregtek…

  • Egy ruszofil hadüzenete az ukrán nacionalistáknak

    Nem csak a posztnarancsosok és az „ukránoskodók” álmodoznak „Ukrajna egyesítéséről”. Sokan vannak az „egyesítők” az ellenfeleik táborában is. Van, akinek az oroszországi hatalom nem tetszik, van, aki a birodalom kifejezéstől fél, mások az orosz nép egy országban történő egyesítését kizárólag a marxista Szovjetunió restaurációjaként értelmezik, élén a galvanizált Sztálinnal, megint mások meg úgy vannak vele,…

  • Kálvin-kollégium átadása a reformáció napján

    Jövőépítés és áldozatvállalás A 15–16. századokban végbemenő gazdasági, társadalmi és politikai változások, a reneszánsz és a humanizmus eszméinek elterjedése következtében megváltozott a vallással kapcsolatos magatartás. Egyre fokozódott a katolikus egyház bírálata. Luther Márton az általa megfogalmazott 95 tézissel hívta fel a figyelmet a hibákra. 1517. október 31-én kiszegezte követeléseit és tanításait a wittenbergi vártemplom kapujára….

End of content

End of content