Ezerötszáz éve nem tapasztalt oxigénhiány alakult ki a Balti-tenger partjainál az elmúlt évszázadban. A Balti-tengerben található a világ legnagyobb holt zónái közül több is: ezeken a területeken olyannyira oxigénhiányos a víz, hogy a legtöbb tengeri állat nem élne itt meg.
A koporsó Szidi Gaber-nél, Alexandria közelében került elő egy ásatás során. A több mint két és fél méter hosszú, 1,85 méter magas és 1,65 méter széles gránitszarkofág az eddigi legnagyobb, amelyet a térségben találtak. A régészek egyelőre még nem tudják megmondani, hogy kinek a maradványait rejtheti.
A Földön megjelent első állatok evolúciója több mint félmilliárd évvel ezelőtt globális felmelegedést okozott a bolygón – állítja egy új kutatás.
Amerikai kutatók egérkísérletekben azonosítottak egy olyan vírust, amely nem gyengíti, hanem erősíti az immunrendszert.
Ausztrál tudósok azonosítottak egy gént, amely kulcsszerepet játszik az immunválasz irányításban, és segíthet a rák és az autoimmun betegségek gyógyításában.
Semmelweis Ignác orvos jelentőségét nem lehet eléggé méltatni, hiszen egy olyan emberre emlékezünk, akinek legkiemelkedőbb felfedezése emberek millióit mentette meg – mondta az emberi erőforrások minisztere szombaton Budapesten, a Semmelweis Egyetemen.
Bár az Enceladus csupán 505 kilométer átmérőjű, az űrkutatás szempontjából jelentős. A nemrégiben a környezetében felfedezett szerves anyagok a Földön biológiai folyamatok során jönnek létre, így nem kizárt, hogy életformákra bukkanhatnak a tudósok a Jupiter hatodik legnagyobb holdján.
Bár a cukorbetegséghez hasonló civilizációs betegségek kialakulását legtöbben az öröklődéssel hozzák összefüggésbe, számos kutatás igazolja, hogy a 2-es típusú diabétesz kialakulása elsősorban az életmódunkra vezethető vissza. A már fogantatáskor megkezdett tudatos táplálkozással a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető, akár megelőzhető, és visszafordítható is lehet. Többek között erre is felhívják a figyelmet a kutatók június 27-én, a…
A mínusz 100 Celsius-fok közelébe is zuhanhat a hőmérséklet az antarktiszi jégtakaró fennsíkjának kicsiny völgyeiben, teknőiben – állapították meg az amerikai Nemzeti Hó-és Jégadatközpont tudósai (NSIDC) a Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányukban.
Egy friss tanulmányból kiderült, a mezőgazdasági termelés, a dízelmotorok és a gyárak okozta légszennyezettség miatt alultápláltak a fák Európában. A nagy-britanniai és európai fákon a közelmúltban kezdtek megjelenni a betegség jelei: leveleik elszíneződtek és gyéren nőttek.
End of content
End of content