Káros mutációk is hozzájárultak a gyapjas mamutok kihalásához
Egy friss vizsgálat szerint az utolsó fennmaradt gyapjas mamutok olyan sok genetikai mutációra tettek szert, ami gyakorlatilag garantálta kihalásukat.
Egy friss vizsgálat szerint az utolsó fennmaradt gyapjas mamutok olyan sok genetikai mutációra tettek szert, ami gyakorlatilag garantálta kihalásukat.
A kutyák alvás alatti agytevékenységét vizsgálva egy magyar tudóscsoport kimutatta, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét. A Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatását bemutató cikk a Scientific Reports tudományos folyóiratban jelent meg.
Vállalkozások és az akadémiai szféra együttműködésével a gyógyszeripart segítő kutatás-fejlesztési program indult Szegeden uniós támogatással.
Az idegrendszeri, gyulladásos és izomszövet károsodással járó betegségek gyógyításának új lehetőségeit vizsgáló kutatási program indult Szegeden uniós támogatással.
A legveszélyesebb szuperbaktériumok toplistáját állította össze az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO), ezek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok óriási veszélyt jelentenek az emberi egészségre.
A harántfogú gőték közé tartozó szalamandrafaj könnyű tartása és remek regenerációs képessége révén a laboratóriumok kedvelt modellélőlénye és az akvaristák körében is népszerű. Természetes környezetében viszont már csak egyetlen tóban található meg Mexikóváros közelében.
A csendes-óceán déli részén kutató szakemberek csodás felvételt készítettek egy mélytengeri medúzáról, amely leginkább csápokkal ellátott repülő csészealjat idéz.
Az 1956-os forradalom hatása és következménye a szomszédos keleti blokk országokban címmel szervezett nemzetközi konferenciát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és Magyarország Beregszászi Konzulátusa február 27-én a főiskolán.
Ritka betegségek új diagnosztikai és terápiás eljárásait kidolgozó kutatási program indult uniós támogatással három vidéki orvosképző intézmény és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának összefogásával.
Különösen kis tömegű helymeghatározó segítségével először szerzett információkat két magyarországi fecskefaj vonulásáról és telelési területéről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja.
End of content
End of content