Egy kínai kutatócsoport három életképes humán embrió néhány sejtjében sikeresen kijavított pár genetikai mutációt, és ezt most először vitték véghez a genetika svájcibicskájának tartott CRISPR módszert használva.
Normál fényviszonyok között a dél-amerikai pettyes levelibéka zöld, sárga és vörös színek fakó palettáját tárja fel. De halovány fényben és ultraibolya megvilágításban ragyogóan kék és zöld izzásba kezd.
Egy új-zélandi kutatás azt állítja, hogy igazából az számít ritkaságnak és kivételnek, ha valaki 11 és 38 éves kora között mentálisan végig teljesen egészséges. Valójában a társadalom jelentős része rövidebb-hosszabb ideig átesik különféle mentális zavarokon, csak nem beszélünk eleget róla.
Farkas József gépészmérnök, Glódi István villamosmérnök, Ilku Lívia gyógyszerész és jogi doktor, Mészáros Antal az Innovációs Nagydíjas hódmezővásárhelyi Csomiép Betonmelior Kft. ügyvezető igazgatója és Takáts Zoltán kutatóvegyész kapta idén a Jedlik Ányos-díjat, amelyet hétfőn Budapesten adtak át.
Milyen lenne, ha egészen apróra zsugorodva bebújhatnánk egy sejt belsejébe, és megnézhetnénk, hogyan működik?
Nagy bejelentést tett február végén a NASA: hét Föld-szerű exobolygót találtak egyetlen csillag környezetében. A rendszer középpontjában egy fehér törpe, a TRAPPIST-1 áll. Most az űrhivatal nyilvánosságra hozta felfedezéshez kapcsolódó, a Kepler űrszonda által gyűjtött nyers adatokat.
Egy kairói szegénynegyed talajvizébe süllyedve bukkantak rá a nyolcméteres szoborra, amely a tudósok szerint a több mint háromezer évvel ezelőtt uralkodó II. Ramszesz fáraót ábrázolja.
Kóspál Ágnes csillagász, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa személyében idén is átveheti egy magyar pályázó az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a L’Oréal nők számára létrehozott nemzetközi tudományos díja fiatal tehetségeknek szóló elismerését.
Kutatók kiderítették, hogy a delfinek és krokodilok nagyon is eltérő küllemű őseik ellenére hasonló formájú koponyára tettek szert azért, hogy hasonszőrű zsákmányfajokat fogyaszthassanak el.
Egy nemzetközi kutatócsapat megállapításai szerint területenként nagyon eltérő módon táplálkozott a Neander-völgyi ember: hol húsevőként, hol vegetáriánusként élt, ráadásul fájdalomcsillapítót és antibiotikumokat is fogyasztott.
End of content
End of content