Az UNESCO Veszélyeztetett Világörökségi Helyszínek Listájára kerülhet a nagy múltú, dél-spanyolországi Doñana Nemzeti Park. A védett terület, amelynek alapításában a Természetvédelmi Világalap aktív szerepet játszott, 170 ezer ember megélhetését biztosítja, és az európai vándormadarak kiemelt pihenőhelye.
Először hoztak létre embriókat nem petesejtből brit, német és japán kutatók, felfedezésükkel egy 200 éves tétel kérdőjeleződik meg.
Az ősz a tudományos konferenciák évszaka.
A „Mohácsi csata” és a „Nándorfehérvári diadal” című munkája után újabb nagyszabású animációs filmet készít a Történelmi Animációs Egyesület. A török kori hadtörténelmünket bemutató sorozat keretében készülő legújabb videó ezúttal az 1566-os szigetvári ostromot és Zrínyi Miklós hősi halálát mutatja be.
Magyar mérnökök által készített önvezető autót és a legújabb elektromechanikus „okos” kormányrendszereit mutatta be ma a thyssenkrupp budapesti E/E (elektromos és elektronikus) fejlesztőközpontja. Világszerte több millió autó fut a hazai fejlesztésű rendszerekkel.
Percenként akár tizenkét szó legépelésére is képesek voltak majmok egy gondolatvezérlésre épülő technológia révén, amely jelentősen megkönnyítheti a mozgási rendellenességgel élő emberek kommunikációját.
Az egymásba olvadó fekete lyukak keltette gravitációs hullámok, illetve az ilyenkor keletkező hangok utáni kutatással nagyon sokan foglalkoznak a világon, de lényeges eredményt egy évvel ezelőtt sikerült elérni a széles körű nemzetközi összefogásnak köszönhetően.
Szabó Zoltán 29 éves magyar fizikus nyerte a GE Twitteren zajló globális informatikai versenyét, amelyen a GE legokosabb számítógépeinek beszélgetését kellett megfejteniük a résztvevőknek.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közös kutatócsoportjának sikerült azonosítania azt az agyterületet, amely alvás közben az emléknyomokat a rövidtávú memóriából a hosszútávú memóriába „áttöltő” hullámritmusok keletkezéséért felelős. Kutatási eredményeiket a rangos Neuron című folyóirat tette közzé – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Egy kutatócsoport először térképezte fel a világ legnagyobb csontos halának génállományát. A holdhal genomja számos módosult gént tárt fel, amely magyarázatot adhat gyors növekedésére, nagy testméretére, valamint szokatlan belső vázára is.
End of content
End of content