Rózsaszín bolygót talált a NASA
Nagyjából 57 fényévnyire a Földtől egy nagy, magenta színű bolygót találtak csillagászok.
Nagyjából 57 fényévnyire a Földtől egy nagy, magenta színű bolygót találtak csillagászok.
Lezárult a NASA májusban kiírt verspályázata, amiben arra kérték a világ lelkes amatőr költőit, hogy a japán haikuk szabályait követve írjanak verset a Marsról, és a legjobbakat egy dvd-re írva magával viszi a novemberben induló Maven (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) űrszonda. A haiku a japán költészet jellegzetes versformája, három sorból áll, amelyek szigorúan 5,…
Máig látszanak a csernobili katasztrófa nyomai a terület fáinak évgyűrűin – írja a BBC. Az új kutatás stílszerűen a Trees (Fák) című folyóiratban jelent meg, a környéken található erdei fenyők (Pinus Sylvestris) növekedését vetette össze más országokban található fenyőkével.
Csillagászok újabb nagy aszteroidát fedeztek fel, amely vasárnap reggel a Föld mellett haladt el.
Két normális emberi terhesség időtartama közt akár 5 hét különbség is lehet – derült ki egy amerikai vizsgálatból.
Szomorú és titokzatos temetés nyomára bukkant Gyulai Éva muzeológus a Miskolci Egyetem docense, a sárospataki jezsuiták XVII. századi naplójában, amely több mint 100 éve a budapesti Egyetemi Könyvtárgyűjteményében található.
Mélázott már azon fáradt éjjeleken, hogy melyik bogár a főnök egy lámpa körül keringő csapatból? Ennek a kínzó kérdésnek a megoldása ugyan még a jövő zenéje, az viszont mostantól bizonyított tény, hogy a madárrajokban igenis vannak olyan guruk, akik egy gyors irányváltással képesek befolyásolni konformista társaikat.
A Korinthoszi-csatornát türannoszok, később Caligula és Nero is megépíttette volna, végül azonban két magyar, Türr István és Gerster Béla irányításával készült el 120 évvel ezelőtt. A mérnöki bravúr azonban csúfos üzleti bukta lett.
Egy 1500 kilométer hosszú vulkanikus hegyláncolatot fedeztek fel kutatók a Norvég-tengerben, amely hamarosan akár a felszínre is törhet új szigetcsoportként.
Az európai népvándorlás korának egyik legizgalmasabb időszakát, az i. sz. 5-6. század eseményeit vizsgálják magyar, olasz és amerikai genetikusok, antropológusok, archeológusok, akik több száz DNS-minta, valamint gazdag régészeti leletanyag alapján a longobárdok (vagy langobárdok) népességtörténetének, vándorlásának megismerésére vállalkoztak. A nagyszabású nemzetközi programban rész vesznek az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont szakemberei is.
End of content
End of content