A több mint harminc év kihagyás után újjáalakult orosz-magyar régészeti együttműködés keretében magyar régészek és más tudományágak képviselői dolgoztak idén augusztusban Oroszországban, az Urálon túli sztyeppés területen.
Orosz szakemberek kifejlesztettek egy eszközt, amely a hegyi katasztrófák, a lavina elleni védelmet biztosít. Az új rendszer magába foglalja speciális fűtött csővezeték lefektetését a hegyvidéki utak mentén, amely vezetékben a hólavina elolvad.
Csaknem teljes, legalább 95 százalékos bizonyossággal állítható, hogy a hőmérséklet emelkedését az elmúlt évtizedekben főképp emberi tevékenység okozza – áll az ENSZ klímajelentésének tervezetében, amely egyúttal arra is figyelmeztet, hogy ha továbbra is ellenőrizetlenül nő a üvegházgáz-kibocsátás, akkor a tengerszint az évszázad végére akár több mint 91 centiméterrel is növekedhet.
Az univerzumban ismert legerősebb mágneses mezőt mérték meg csillagászok a Földtől 6500 fényévnyire fekvő SGR0418+5729 neutroncsillag, egy úgynevezett magnetár körül. A magnetárok egykor hatalmas csillagok halott, önmagukba zuhant, óriási sűrűségű magjai, amelyek nagyon nagy sebességgel pörögnek a tengelyük körül, egy fordulatot akár pár másodperc alatt megtehetnek, vagyis ennyi ideig tart egy nap a felszínükön.
Luther Márton egyházreformátor eddig ismeretlen jegyzeteire bukkantak a Wolfenbüttelben lévő Ágost Herceg Könyvtárban.
A tudósok szerint a négy évre nyúló Kepler- misszió során továbbított adatok elemzésekor újabb izgalmas felfedezésekre derülhet még fény.
A daganatok nagy többségének kialakulásához vezető 21 fontosabb génmutáció okait térképezték fel egy nemzetközi kutatócsoport tagjai, akik szerint a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányuk valódi mérföldkövet jelent a rákkutatásban.
Kutatók a Déli-sarkvidéken arra a kérdésre keresték a választ, hogy az Antarktiszon elsüllyedt fából készült hajókat mennyire viseli meg a jeges vízben töltött idő. A tudósok rámutattak, hogy a famentes övezetnek számító Antarktiszon értelemszerűen a hajószerkezeteket pusztító férgek is „hiánycikknek” minősülnek.
Két „talányos, de érdekfeszítő” leletet mutattak be a honfoglalást megelőző, korai magyar történelem témakörében a héten tartott oroszországi konferencia résztvevőinek – tájékoztatta Csáji László Koppány néprajzkutató-etnológus, a rendezvény egyik magyar előadója pénteken az MTI-t.
Nem a betegséget okozó baktérium genetikai mutációjának köszönhetően csökkent drasztikusan a leprás megbetegedések száma a középkor végén, hanem azért, mert az emberi szervezet ellenállóbb lett a kórral szemben – derítették ki svájci kutatók.
End of content
End of content