Szomorú és titokzatos temetés nyomára bukkant Gyulai Éva muzeológus a Miskolci Egyetem docense, a sárospataki jezsuiták XVII. századi naplójában, amely több mint 100 éve a budapesti Egyetemi Könyvtárgyűjteményében található.
Mélázott már azon fáradt éjjeleken, hogy melyik bogár a főnök egy lámpa körül keringő csapatból? Ennek a kínzó kérdésnek a megoldása ugyan még a jövő zenéje, az viszont mostantól bizonyított tény, hogy a madárrajokban igenis vannak olyan guruk, akik egy gyors irányváltással képesek befolyásolni konformista társaikat.
A Korinthoszi-csatornát türannoszok, később Caligula és Nero is megépíttette volna, végül azonban két magyar, Türr István és Gerster Béla irányításával készült el 120 évvel ezelőtt. A mérnöki bravúr azonban csúfos üzleti bukta lett.
Egy 1500 kilométer hosszú vulkanikus hegyláncolatot fedeztek fel kutatók a Norvég-tengerben, amely hamarosan akár a felszínre is törhet új szigetcsoportként.
Az európai népvándorlás korának egyik legizgalmasabb időszakát, az i. sz. 5-6. század eseményeit vizsgálják magyar, olasz és amerikai genetikusok, antropológusok, archeológusok, akik több száz DNS-minta, valamint gazdag régészeti leletanyag alapján a longobárdok (vagy langobárdok) népességtörténetének, vándorlásának megismerésére vállalkoztak. A nagyszabású nemzetközi programban rész vesznek az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont szakemberei is.
Amerikai tudósok valószínűleg megtalálták azt, miként lehet megvédeni rákos betegeket a kemoterápia és a sugárkezelés halálos mellékhatásaitól, védőpajzsot állítva a betegek bélrendszerének.
Több mint százhúsz év kutatás után bukkantak rá a régészek Aquincum római kori polgárvárosának keleti falára egy vasútvonal felújításakor. Az építkezés során a régészek a falon kívül gazdag leletanyagot is találtak: a földből pénzérmék, kerámiaedények, és az erdők istenének egy egészen különleges épségben fennmaradt apró szobra is előkerült.
Amerikai tudósok valószínűleg megtalálták azt, miként lehet megvédeni rákos betegek a kemoterápia és a sugárkezelés halálos mellékhatásaitól, védőpajzsot állítva a betegek bélrendszerének.
Török régészek egy 1350 éves templomban egy kőládára bukkantak, amelyben egy fából készült ereklyét őriztek. Úgy vélik, hogy a lelet Jézus Krisztus keresztjének egyik darabja lehet.
A Nagy-korallzátony hatalmas adagban kapja a napsütést, ám különleges szűrői megóvják az UV-sugaraktól. Ezt akarják lemásolni ausztrál tudósok, hogy a napozó embernek is hasonló védelmet biztosítsanak.
End of content
End of content