Mesterséges megtermékenyítés: nagyobb az értelmi fogyatékosság és az autizmus kockázata

Szerző: | 2013. 09. 09. 18:09 | Tudomány

Svéd, francia, amerikai, kanadai, brit kutatási eredmények igazolják, hogy mesterségesen fogant csecsemőknél nagyobb a születési rendellenességek és genetikai betegségek esélye.


Egy átfogó svéd kutatás eredményei szerint az intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI) nevű mesterséges megtermékenyítési eljárással fogant gyermekeknél 51 százalékkal magasabb az értelmi fogyatékosság (70 alatti IQ) kockázata. A módszer alkalmazásakor – elsősorban apai terméketlenség esetén – az ondósejtet közvetlenül a petesejtbe juttatják. A két és fél millió születési adatot felhasználó kutatás az autizmus kockázatát is valamivel magasabbnak találta az ICSI-eljárással fogant ikrek és hármasikrek esetében.

A kutatást végző szakemberek rámutatnak: noha a kockázatnövekedés statisztikailag jelentős, a valóságban viszonylag kis számokról van szó: százezerből 92 (0,092%), illetve 62 (0,062%) gyermek érintett. A tanulmányt közlő, Journal of American Medical Association című amerikai orvosi folyóirat szerkesztőségi cikke megjegyzi, hogy a lombikeljárásokat (IVF) általánosságban „koraszülések, alacsony születési súlyok, kórházi ápolás és újszülött-halálozások” kísérik, és „magasabb a születési rendellenességek kockázata”.

2012 októberében kaliforniai szakértők tették közzé kutatásuk eredményeit, melyek szerint a lombikeljárással fogant gyermekeknél 1,25-ször nagyobb a genetikai betegség valószínűsége, mint a természetes úton fogant gyermekeknél.

Egy tavaly májusban megjelent tanulmány hasonló következtetésekre jutott. A kutatók a mesterséges megtermékenyítési eljárással fogantak esetén 8,3 százalékosnak találták születési rendellenességek kockázatát, míg természetes úton fogant gyermekeknél csupán 5,8 százalékosnak. Ez a tanulmány is megállapította, hogy ICSI-beavatkozás esetén magasabb a születési rendellenességek előfordulási kockázata, mint a többi mesterséges megtermékenyítési módszernél (ICSI esetében 9,9%, hagyományosabb lombikeljárásoknál 7,2%).

A témában az egyik legátfogóbb, 2010-es francia kutatás szerint az orvosilag asszisztált reproduktív technológiák kétszeresére növelik a torzszülöttség kockázatát: a termékenységi kezelés után született gyermekeknek több mint 4%-a született deformitással, szemben az általános népességben előforduló 2-3%-kal.

A Torontói Egyetem genetikusa, Dr. Rosanna Weksberg szerint a lombikbabáknál akár tízszeres is lehet a ritka örökletes betegségek előfordulási valószínűsége; ezért a szakember további vizsgálatokat szorgalmaz. A brit kormány Emberi Termékenységi és Embriológiai Hatósága pedig 2009-ben arra figyelmeztetett, hogy lombikbabák esetében 30 százalékkal nagyobb a genetikai rendellenességek valószínűsége – írja a LifeSiteNews.
Forrás: Magyar Kurír

Pin It on Pinterest

Share This