Elsősorban az idegrendszeri károsodásokat mérsékli az a fehérje, amelynek nemzetközileg is elismert kutatója az Akadémia elnöke által indított Lendület program egyik idei nyertese, Reglődi Dóra. A Pécsi Tudományegyetem docense szerint a PACAP nevű peptid jobb megismerésével hatékonyabban lehet felvenni a küzdelmet a stroke vagy a Parkinson-kór ellen, de segíthet más sejtkárosodások következményeinek enyhítésében is.
Agysejtjeinknek csak mintegy tizenöt százalékát alkotják az idegsejtek, a többi részt az úgynevezett gliasejtek teszik ki. A szakemberek között nagyon sokáig tartotta magát az a nézet, hogy ezek a sejtek csupán az agy szerkezetének kialakításában vesznek részt, ám a legutóbbi vizsgálatokból kiderült, hogy fontos szerepet játszanak a neuronok működésének szabályozásában és a tanulásban is.
Nyolchetes 600 kalóriás diétával visszafordítható a 2-es típusú cukorbetegség – számolt be brit kutatók most közzétett eredményéről a BBC hírportálja (http://www.bbc.co.uk).
A pteroszauruszok, azaz a „szárnyas gyíkok” ihletik az amerikai repülőgép-tervezőket, akik 65 millió évvel ezelőtti „megoldásokat” alkalmaznak.
Mintegy tízezer évvel ezelőtt, amikor az ember világszerte elkezdte művelni a földet, helyszíntől és a termesztett növény típusától függetlenül hasonló folyamat ment végbe: csökkent az egyének magassága, és romlott egészségi állapotuk – derítették ki amerikai kutatók.
Kutatók szerint az Ukrajnában feltárt ősi maradványok a modern ember európai tartózkodásának néhány legidősebb bizonyítékát nyújthatják.
Kanadai kutatók a British Columbiai Rákkutató Központban meggyőző bizonyítékot találtak arra nézve, hogy a magas szénhidrát-tartalmú étrend szoros összefüggésben van a rák kialakulásával. A teszteket egyelőre csak emlőrákra öröklött hajlamú egereken végezték, ám az eredmények igen világosak.
Kedves Kolléga, Kedves Érdeklődő! Szeretném Önt és munkatársait előzetesen meghívni a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiumába tervezett konferenciára.
Még ha az erdők el is nyelik a szén-dioxidot, az újraerdősítési terveknek csak igen korlátozott hatásuk lesz az általános felmelegedésre – állítja a Nature Geoscience folyóiratban frissen megjelent tanulmány.
Ismeretlen eredetű világos foltokat, a Holdétól eltérő ásványi összetételt és rejtélyes részecskezáporokat figyelt meg a Messenger-űrszonda a Merkúron. A bolygó körül keringő szonda március óta közel tízezer képet készített, és a mágneses teret is részletesen tanulmányozta.
End of content
End of content