Kárpát-medence

Ódor Bálint közgazdász, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára kapta az idén a Lőrincz Csaba-díjat.

Somorja után Dunaszerdahelyen és Komáromban is megjelentek a magyar feliratok hiányára utaló matricák. A matricák (eddig ismeretlen) alkotói új sorozattal és némileg megváltoztatott szöveggel jelentkeztek.

Beérkezett a százezredik magyar állampolgársági kérelem az egyszerűsített honosítás keretében – jelentette be Semjén Zsolt, amikor hétfőn a Parlamentben köszöntötte a százezredik kérelmezőt, a délvidéki Balogh Virág Lászlót és családját.

A romániai magyar sajtó részben helyesli, részben bírálja a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) azt a döntését, hogy kormányon marad.

Az elmúlt hét Kárpát-medencei kulturális eseményeit szemügyre véve egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a nyári fesztiválok, ifjúsági táborok hangulata már igen közel jár: Kisvárdán határon túli magyar színházak fesztiválja, Füleken várjátékok, Zentán kulturális háromszög tábor zajlott a héten. A fesztiválok mellett kitérünk az EU-elnökség zárórendezvényeire, emellett beszámolunk a székelyek története „tantárgyról”, ajánlónkban pedig egy különleges színházi élményre…

Az Eugen Jurzyca vezette oktatásügyi minisztérium úgy véli, a szlovákiai magyar iskolák hallgatóinak ugyanazokból a tankönyvekből (pontosabban azok magyarra fordított változatából) kell tanulniuk a történelmet, mint a szlovák iskolák diákjainak.

Bűnvádi eljárást indított négy személy ellen a romániai Fehér megyei törvényszék melletti ügyészség a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorának megverése ügyében – olvasható a román legfelső ügyészség közleményében.

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) felszólította a pozsonyi főügyészséget, vizsgálja meg, mely szlovák állampolgárok kaptak magyar állampolgárságot a kettős állampolgárságot lehetővé tevő magyar törvény alapján.

Az állampolgárság, a Bethlen Gábor Alap működése és a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program szerepel egyebek között a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság szerdai ülésének napirendjén.

Tíz éve, 2001. június 19-én fogadta el az Országgyűlés a kulturális örökség védelméről szóló és az úgynevezett státustörvényt, ami jól szimbolizálja, hogy a kulturális örökségvédelem a nemzetpolitika egyik eszköze – mondta a két jogszabály tízéves jubileuma alkalmából tartott hétfői budapesti sajtótájékoztatón Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke.