Felvonult a kárpátaljai népi kultúra Eszenyben
Eszenyben került megrendezésre a XXIII. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivál, amelynek a Micz-bán Hagyományőrző Egyesület és a Ritmus néptánc együttes volt a házigazdája.
Kulturális hírek
-
-
Úton a Ritmus!
„Itt van az ősz, itt van újra!” — idézhetnénk Petőfi Sándort, a nagy magyar költőt, ha a pihenésre gondolnánk.
-
A legvitézebb huszár: Simonyi óbester
Barbácsi és vitézvári báró Simonyi József, ismertebb nevén Simonyi óbester, legendás hírű huszártiszt, akit kortársai „a legvitézebb huszár” kitüntető címmel illettek.
-
A nap verse: K.Roják Angéla: pillanat
„sohasem múlótüzeket szító
-
Csángó dallamokra ropták: Zurgó-koncert és táncház Szürtében
A 19 évvel ezelőtt alakult budapesti Zurgó Együttes autentikus csángó magyar népzenét játszik eredeti hangszereken. A többek között Bezerédj-díjas, valamint Bartók-emlékdíjas zenekar tagjai 1992-től igyekeznek a Kárpát-medencén kívül élő moldvai magyarok folklórkincseit gyűjteni és továbbadni a közönségnek. A Zurgó ezúttal a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete meghívásának eleget téve adott koncertet, majd tartott nagy sikerű táncházat…
-
Kárpátalja anno: Munkács: izraelita templom
Hochman Tibor visszaemlékezése: „Apai nagyszüleim Kárpátalján, Munkácson éltek.
-
A nap verse: Lőrincz P. Gabriella: Rezgés
„Apró házakAz apró hazán,Fölötte apróMadarak.
-
Hungarikumok: a magyar racka juh
A magyar racka juh régi magyar juhfajta, amely egyes elképzelések szerint a honfoglalás óta a magyarok társa volt.
-
„Szárnyat bontani a nehézkedés ellen” – dr. Obbágy László előadása a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán
Dr. Obbágy László, a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanszékvezető teológiai tanára tartott előadást október 3-án az irodalom és az istenkeresés közötti kapcsolatról a beregszászi főiskola hallgatóinak.
-
Csuprik Etelka: „Isten először megteremtette a zenét, azután a zongorát és végül engem”
Csuprik Etelkát már gyerekkorában is csodagyereknek nevezték. Ez a jelző ma már háttérbe szorult, viszont mások kerültek előtérbe: „a zongora istennője”, „zongoravirtuóz” szavakkal illetik. Nem ásta el, hanem megsokszorozta az Istentől kapott talentumát, hiszen egész életében tökéletesítette önmagát. Ungvárra látogatása idején Csuprik Etelka az Urjadovij Kurjer olvasóinak mesélt életéről.
End of content
End of content