Kulturális hírek

Világszerte kevés szerző örvend akkora tiszteletnek és népszerűségnek, mint Jane Austen, akiről a detektívregényeket író Lindsay Ashford most azt állítja, korai halálát mérgezés okozta.

A felvételek bemutatják, hogy képzőművészeink milyen magas művészi színvonalon megalkotott, gyönyörű szobrokon örökítették meg a magyarság egyik ősi nemzeti jelképét, a turulmadarat az anyaországban, valamint a történelmi Magyarország elcsatolt területein, a Felvidéken, Erdélyben, a Délvidéken, s természetesen szűkebb pátriánkban, Kárpátalján.

5. A Klauzál téri Kádár-legenda A belpesti Kádár kifőzdével kapcsolatos szóbeszéd szerint az étterem alapítója azért tudta kis magánüzletét zavartalanul bonyolítani az államszocializmus idején, mert a hatóságok nem tudták vagy nem voltak biztosak benne, hogy a tulaj csupán névrokona, vagy a rokona-e Kádár Jánosnak.

Legendákat mesélni jó, az emberek szeretnek jó sztorikat hallani és továbbadni.

Kányádi Sándor válogatott verseiből és meséiből jelentetett meg Jeremiás és a gépsárkány címmel kötetet a Helikon Kiadó.

A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta Párizs legnagyobb múzeuma. A lenyűgöző épület a több száz éves francia történelem hű tükre, magán viseli a királyság, a császárság és a köztársaság egymást váltó korszakainak lenyomatát.

Nagyszőlősön a Sevcsenko utcában található e szerény képtár. Annak ajtaja mindig nyitva áll. A művész az asztalnál ül, összpontosít a munkára és papírra veti a vázlatokat. Miután végzett, a festőállványhoz lép és hozzáfog az alkotáshoz. Munka közben időutazást tesz a múltba és szinte újra éli a dicső ősök életét.

Új ünneppel gyarapodott a kalendárium: idén először, vasárnap emlékeztek meg Magyarországon a magyar nyelv napjáról.

A 20. századi kárpátaljai magyar irodalom egyik legnagyobb alakjára, Kovács Vilmos költőre emlékeztek a napokban szülőfalujában, Gáton.

Beszélgetőtársunk 2003-ban szokatlan irodalmi projektbe fogott: íróbarátai által szállított vendégszövegekből kiindulva, azok felhasználásával önálló elbeszélést írt Tejmozi címmel. Ennek egyik változatát lapelődünk, a Romániai Magyar Szó Színkép melléklete 2005 februárjától kezdve öt héten át folytatásokban közölte. Nemrég vehettük hírét, hogy a Magvetőnél megjelent Balla D. Károly Tejmozi című regénye.