Az év régészeti felfedezései
2500 éves agyvelő, bécsi gladiátoriskola, az első homoszexuális barlanglakó, magyarok Kambodzsában és Egyiptomban, újabb jel az apokalipszisre – ez volt 2011 a régészet tükrében.
2500 éves agyvelő, bécsi gladiátoriskola, az első homoszexuális barlanglakó, magyarok Kambodzsában és Egyiptomban, újabb jel az apokalipszisre – ez volt 2011 a régészet tükrében.
Ki tudja, hány pezsgősdugó röppen az ég felé, amikor szilveszter éjjelén éjfélt üt az óra. Ilyenkor pohár nem maradhat szárazon a gyöngyöző bortól. De tudjuk-e, hogy mit iszunk?
Két évvel ezelőtt a karácsonyi ünnepek lezárásaként Rácz János, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének elnöke betlehemes játékokat szervezett a településen, melyre a Beregszászi járás falvainak több betlehemes csoportját is meghívta. Úgy tűnik, a kezdeményezésből szép hagyomány sarjad, hiszen december 27-én másodszor is megrendezésre került a találkozó.
Azokra a művészekre emlékezünk, akik 2011-ben hagytak itt bennünket. A magyar színházi élet, a közönség őket gyászolta az idén.
Kora bronzkori sírkamrát tártak fel Szíriában, az Aleppói kormányzóságban, 12 kilométerre nyugatra Ein el-Arab városától.
Idén 21 éves a Kárpátaljai Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT), melynek legfőbb célja, hogy elősegítse vidékünk magyar képzőművészeinek szakmai fejlődését, segítse munkájukat. A RIT két évtizede során hagyománnyá vált, hogy a tagok összegző kiállítással zárnak minden évet, Ungváron a Kárpátaljai Megyei Néprajzi Múzeum kiállítótermeiben. Az idei évzáró kiállítást az érdeklődők január közepéig tekinthetik…
2011. december 28-án ismét óriásit alakítottak a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei.
Postázta az amerikai filmakadémia azokat a szavazólapokat, amelyeken az akadémia 5783 fős tagsága véleményt nyilváníthat arról, kiket látna szívesen egy-egy kategória jelöltjei között – ezzel hivatalosan is megkezdődött az Oscar-idény.
Leonardo da Vinci ötszáz éves festménye a restaurálás során olyan fényt kapott, amely idegen a reneszánsz mester technikájától – állítja a Louvre két francia szakértője.
A halláskárosodás nagy hatással volt Beethoven zenéjének alakulására: az állapot előrehaladtával ugyanis a magas hangok egyre inkább háttérbe szorultak a szerzeményeiben, majd amikor már teljes egészében a belső hallására támaszkodott, ismét visszatértek – állapították meg holland szakemberek.
End of content
End of content