A magyarok 10 kedvenc könyve
Összesítettük a Libri, a Bookline, az Alexandra, és a Líra toplistáit, Frei toronymagasan vezet. Szerencsére azért az élmezőnybe befér Kepes András és Ljudmila Ulickaja is.
Összesítettük a Libri, a Bookline, az Alexandra, és a Líra toplistáit, Frei toronymagasan vezet. Szerencsére azért az élmezőnybe befér Kepes András és Ljudmila Ulickaja is.
A felvételek bemutatják, hogy képzőművészeink milyen magas művészi színvonalon megalkotott, gyönyörű szobrokon örökítették meg a magyarság egyik ősi nemzeti jelképét, a turulmadarat az anyaországban, valamint a történelmi Magyarország elcsatolt területein, a Felvidéken, Erdélyben, a Délvidéken, s természetesen szűkebb pátriánkban, Kárpátalján.
5. A Klauzál téri Kádár-legenda A belpesti Kádár kifőzdével kapcsolatos szóbeszéd szerint az étterem alapítója azért tudta kis magánüzletét zavartalanul bonyolítani az államszocializmus idején, mert a hatóságok nem tudták vagy nem voltak biztosak benne, hogy a tulaj csupán névrokona, vagy a rokona-e Kádár Jánosnak.
Legendákat mesélni jó, az emberek szeretnek jó sztorikat hallani és továbbadni.
Kányádi Sándor válogatott verseiből és meséiből jelentetett meg Jeremiás és a gépsárkány címmel kötetet a Helikon Kiadó.
A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta Párizs legnagyobb múzeuma. A lenyűgöző épület a több száz éves francia történelem hű tükre, magán viseli a királyság, a császárság és a köztársaság egymást váltó korszakainak lenyomatát.
Nagyszőlősön a Sevcsenko utcában található e szerény képtár. Annak ajtaja mindig nyitva áll. A művész az asztalnál ül, összpontosít a munkára és papírra veti a vázlatokat. Miután végzett, a festőállványhoz lép és hozzáfog az alkotáshoz. Munka közben időutazást tesz a múltba és szinte újra éli a dicső ősök életét.
Új ünneppel gyarapodott a kalendárium: idén először, vasárnap emlékeztek meg Magyarországon a magyar nyelv napjáról.
A 20. századi kárpátaljai magyar irodalom egyik legnagyobb alakjára, Kovács Vilmos költőre emlékeztek a napokban szülőfalujában, Gáton.
Eperjesi Penckófer János: Tettben a jellem: A magyar irodalom sajátos kezdeményei Kárpátalján a XX. Század második felében. Bp. Magyar Napló – Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, 2003.
End of content
End of content