A Holt-tengeri tekercseket legalább részben az ókori zsidó vallási közösség tagjai, az esszénusok írták, a többit pedig összegyűjtötték – állítja két izraeli kutató, akik vizsgálataikról a Dead Sea Discoveries című nemzetközi folyóiratban számoltak be.
Magyar festők, többek között Korniss Dezső, Kádár Béla vagy Mednyánszky László motívumaira épülő művészeti tárgyakkal, asztali készletekkel, design-, selyem- és táskakollekciókkal jelentkezett a budapesti Virág Judit Galéria.
Minthogy a teljes gyömrői ruszinság, kivéve a néhány már Magyarországon született gyereket, Kárpátaljáról érkezett, nem csoda, hogy az a vidék többet jelent számukra, mint általában a ruszinoknak, többet, mint anyaország helyetti anyaországot.
Bemutatták Veszprémben A műhelytől a szalonig – A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején című kötetet. Az eseménynek helyet adó megyei levéltárban a 19. és 20. század fordulóját idéző dokumentumokat, valamint korabeli herendi porcelán figurákat, vázákat, közöttük egy 100 évesnél régebbi étkészletet is kiállítottak.
Petra (görögül: „szikla”, arab neve: البتراء, al-Butrá) romváros Jordániában. Sokáig csupán a beduin pásztorok tudtak létezéséről. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, egészen addig, mígnem 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedező ismét rátalált.
A Petőfi Irodalmi Múzeumba (PIM) került Németh László író kéziratos hagyatéka: a felbecsülhetetlen értékű kézirat-együttest Németh Judit, az író egyik lánya ajándékozta az intézménynek.
Szép fényesre és meglepően élesre csiszolt kőbaltát találtak 50-60 cm mélyen a földben szőlőültető munkások a beregszászi Kishegyen. Sepa János, a Beregvidéki Múzeum igazgatója szerint a balta az újkőkorban keletkezhetett, időszámításunk előtt kb. 8-10 ezer évvel.
A munkácsi polgármesteri hivatal a városban élő nemzeti kisebbségek szervezeteivel karöltve hatodízben rendezte meg a Latorca-parti városban a nemzeti kisebbségek kulturális fesztiválját és az azzal egybekötött népművészeti kiállítást. Nyolc nemzetiség mutatta be kulturális műsorát, népművészetét, illetve konyhaművészeti szokásait.
A katedrától a halálsorig – Ágoston Péter 1874–1925 címmel jelenik meg szerdán Ormos Mária történész új könyve a Napvilág Kiadónál. A 344 oldalas kötetről a szerző elmondta: Ágoston Péter története a Tanácsköztársaság történetéhez is új adatokkal szolgál.
Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944. Galánta-Dunaszerdahely: Fórum Intézet – Lilium Aurum Könyvkiadó, 2002.
End of content
End of content