Klímaváltozás miatt omlott össze az Indus-völgyi kultúra

Szerző: | 2012. 05. 30. 14:05 | Kulturális hírek

A világ legnagyobb városi civilizációjának – amely a mai India, Pakisztán, Nepál és Banglades területére terjedt ki – négyezer évvel ezelőtti összeomlását a klímaváltozás okozta – közölték tudósok. Miután a városlakók keletre vándoroltak, a városi közösségek felbomlottak, a fenntartható, kisebb mezőgazdasági közösségek viszont fejlődésnek indultak.
Az első ókori városi kultúrák legismertebbike kétségkívül Egyiptom és Mezopotámia volt, de a legnagyobbnak – és ez is vitán felül áll – az Indus-völgyi, más néven Harappa-civilizáció számított: területe egymillió négyzetkilométer volt, s az Indus-folyótól az Arab-tengerig illetve a Gangeszig húzódott. A civilizáció körülbelül 5200 éve alakult ki, s 3900-3000 évvel ezelőtt omlott össze, miután a lakosság elhagyta a városokat és kelet felé vándorolt.

„Az ókor tudott Egyiptomról és Mezopotámiáról, de az az Indus-völgyi civilizáció, amely még ezeknél is nagyobb kiterjedésű volt, az 1920-as évekig jórészt teljesen feledésben maradt” – közölte Liviu Giosan, a massachusettsi Woods Hole Oceanographic Institution geológusa. „Nagyon sok olyan kérdés van, amit még mindig nem sikerült megválaszolni” – tette hozzá.

Körülbelül égy évszázaddal ezelőtt kezdték felfedezni az Indus és mellékfolyói, valamint az indiai-pakisztáni határ mentén a civilizáció első ősi településeit. Régészeti bizonyítékok meséltek a fejlett városokról, a Mezopotámiát Harappával összekötő tengeri útvonalak meglétéről, a belső kereskedelmi utakról, művészetekről és iparról, valamint a máig rejtélyesnek számító írásról.

„A négyzetrács utcaszerkezetű városok remek vízvezeték-rendszerrel rendelkeztek – ilyennel ezt követően csak a Római Birodalomban találkozunk. Társadalmuk sokkal demokratikusabb volt, mint az egyiptomi vagy a mezopotámiai. Nem találkozunk azokkal a hatalmas épületekkel, amit a fáraóknak vagy királyoknak építettek” – fejtette ki Giosan.

Giosan és kollégái rekonstruálták azt a síkságokkal és folyókkal tarkított területet, ahol a hatalmas kiterjedésű civilizáció kifejlődött. „Kutatásunk az egyik legkorábbi példát mutatta arra, hogy a klímaváltozás egy egész civilizáció bukását okozhatja” – foglalta össze a geológus. A kutatók először műholdfelvételek elemeztek, aztán az Arab-tenger partjáról, Pundzsáb völgyéből és az északi Thar-sivatagból származó üledékeket vizsgálták meg, amivel sikerült felállítani a környezeti változások időskáláját – olvasható a Proceedings of the National Academy of Sciences legújabb számában.

A kutatók szerint a monszunesők ritkulása okozta a folyók vízhozamának csökkenését, ami kulcsszerepet játszott a civilizáció összeomlásában. Amikor a monszunok elmaradtak, a lakosság pedig keletre vonult, sokkal kiszámíthatóbb, agrárjellegű közösségeket hoztak létre, ami viszont azzal a hátránnyal járt, hogy kisebb fölösleg termelődött, amivel már nem lehetett a nagyobb városokat eltartani. A városi közösségek felbomlottak (ami összefüggött a folyók járásának megváltozásával, az Indus és a Sarasvati pedig kiszámíthatatlanná vált), a fenntartható közösségek viszont fejlődésnek indultak.

forrás:mult-kor.hu

Pin It on Pinterest

Share This