Somlyó Zoltán: Estém…
Följött már az első csillag,
estém beköszönt.
Följött már az első csillag,
estém beköszönt.
Megvertél, mikor lélekkel áldottál meg; Uram…
A nap verse.
Magány és csorbítatlan éji csend,A léttelenbe olvadok.Eltűnt a szerves, mozgalmas világ,Ó, ki vagyok és hol vagyok? Hiába vizsgálgatom kezeim,Ujjaim oly idegenek.Arcom helyére másik arc került,Szemgödreimbe más szemek. Mint föld csuszamlik ferdén talp alól,Siklik le saját életem…Hátamra nyomja hűvös tenyerétÉs hintáztat a félelem…
A nap verse.
A nap verse.
A nap verse.
Akarod látni lelked tavát?
Add a kezed, fogózz belém erősen.
Ködökön át és fellegeken át
Szállunk alá majd, kiváncsi asszony.
Mint magányos lovast az este,
Úgy ér a bánat engemet…
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék…
End of content
End of content