Németi Anett: Minden
a szürke éj sekélyre horpad a hold a semmi útját rója, vészjóslón közelít a holnap, a jelen piszkos víziója
a szürke éj sekélyre horpad a hold a semmi útját rója, vészjóslón közelít a holnap, a jelen piszkos víziója
Október Öltözz erősebben és vedd elő ködhasító kis szerszámaidat.
Hajnalszárnyon, üres tenyérrel Jöttem a tiszták örömével.
Apám paraszt, dérborostás. Neki fagyot hoz a postás… Anyám örök. Haja ében Volt, de meglopták színében…
Mikor még jártam-keltem ódon mezsgyén borongva, madárijesztők társa, országutak bolondja, megjelölt minden alkony futó-csillag jelével, kísért bagoly danája boszorka-röptű éjjel.
Ungnak és TiszánakSebes a járása. Mint konok szívünknek Szilaj sodorása. Szilaj sodorása Ungnak és Tiszának Arcunkra rótt jele Ősi kopjafának. Vereckénél susog Rengeteg nagy erdő. Lovasoknak árnya Az egekig felnő. Az egekig felnő, Sűrű sötét felhő. Eleink porából Támad bíbor eső. Munkács szép várának Kövei peregnek. Zrínyi Ilonának Könnyűi erednek. Könnyűi erednek, Sárral keverednek. Valahol…
az est-dzsungel eső-liánjain fény-csimpánzok
Ti, kik együtt tanultátok a harc törvényeit, s a corpus jurist;
S most elmondom neked milyen a tenger
Én úgy várom vissza őket
End of content
End of content