Juhász Gyula: Krúdy Gyulának
Gordonkahangján sírvavigadásnak Mesélsz nekünk igaz magyar mesét, Hogy megszépül szavadra mind a bánat S tündéri távlat lesz a messzeség.
A nap verse
-
-
Nagy László: Dióverés
Elsuhogott az a füttyös sárgarigó délre.
-
Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért
Fák, csillagok, állatok és kövek szeressétek a gyermekeimet. Ha messze voltak tőlem, azalatt
-
Szilágyi Domokos: Őszirózsák
Tegnap még szégyenlős növendéklányként szemérmesen mosolyogtak az alig-hamvas szilvák, barackok, riadt-kicsi almák,
-
Sáfáry László: Köd
Az este éles, nyugtalan volt, a fák ropogtak, siratták lombjukat. A parázsból erdőtűz lett
-
Várnai Zseni: Vénasszonyok nyara
Talán egy kicsit magamról beszélek, mikor szívem e fényért lelkesül, végső sugára ez a nyár hevének,
-
Várnai Zseni: Gondolatok az öregségről
A fáradt, öreg elme zakatol, körben forog, ismétel szüntelen, a múltak mély kútja fölé hajol,
-
Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz
Veszekedtem a kisfiammal, mint törpével egy óriás: – Lóci ne kalapáld a bútort! Lóci, hova mégy, mit csinálsz?
-
Bakos Kiss Károly: Portré
Egy homlok álsima vászna Egy koponya (tán turáni) Az arcon
-
Füzesi Magda: Őszi nocturne
Hold pásztorolja a megdermedt tájat, a tegnap vére mindent elborít, a rét fölött már szelek zsolozsmáznak, hajnal csipkézi a múlt árnyait.
End of content
End of content